Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]

'26

területileg korlátoztassék, úgyszintén kilátásba helyezte, hogy az ügynök pénzbeszedési jogának megszorítására irányuló egyhangú kívánságok a törvény szövegének végleges megszerkesztésénél komoly megfontolás alá fognak vétetni.

A 43. §. tartalmazza a már fentebb ismertetett és méltatott ama rendelkezést, hogy a csupán ügyletek közvetítésével megbízott ügynök tudomása nem egyenértékű a biztosító tudomásával.

Végül a 44. §. az ügynöki jogkörnek harmadik személyekkel szemben való korlátolhatlanságát és azon fontos intézkedést foglalja magában, hogy azon közlések tekintetében, melyeket a biztosított a szerződés kötésekor vagy annak tartama alatt eszközölni tartozik, az írásbeli forma köthető ki, a miből következik, hogy ilyen kikötés esetén az ügynökkel csupán szóval közölt, de írásba nem foglalt körülmények figyelembe nem jöhetnek.

Tisztelt Teljes-ülés! Véleményem szerint nagyon kívánatos lenne, ha a tervezetnek a biztosítási díjra és az ügynöki jogkör szabályozására vonatkozó, általam méltatott intézkedései, a mi legfelsőbb bíróságunk részéről is a megérdemelt figyelemben és felkarolásban részesülnének, a mi — erős meggyőződésem szerint előbb-utóbb. bizonyára be is fog következni.

*

Tisztelt Teljes-ülés! Előadásomat azzal fejezem be, a mivel tulajdonképen bevezetnem kellett volna. Szíves elnézésüket akarom ugyanis kérni azon bátorságomért, hogy az előadói széket mertem okkupálni, holott ezen illustris egyletnek számos jeles tagja van, kik e feladatot méltóbban oldották volna meg. Méltóztassék ezt csupán a tárgy iránti szeretetemnek és ama meggyőződésemnek tulajdonítani, hogy magának a közérdekű ügynek teszek némi szolgálatot, ha alkalmat nyújtok arra, hogy a vita során nálamnál hivatottabb szakférfiak is nyilváníthassák nézeteiket.

ЯЯ