Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
21 oly figyelemreméltó válaszát, mely két értekezésben az egymással küzdő ellentétes álláspontok kimerítő és tanulságos feldolgozását találjuk. Ezidőszerint tételes intézkedések hiányában a helyzet úgy nálunk, valamint Németországban is úgy áll, hogy kizárólag a bírói gyakorlatra van bízva az egyes esetek elbírálásánál azon helyes megoldást alkalmazni, mely úgy a nagyközönség, valamint a biztosító-vállalatok jogos igényeit összeegyeztetni és kielégíteni alkalmas. Ezen rendkívül nehéz és felelősségteljes feladat igazságos megoldásához azonban nemcsak a nagyközönség jogos érdekeinek meleg felkarolása és védelme, hanem a biztosítási intézmény jogi és technikai alapjainak teljes ismerete és fontos közgazdasági jelentőségének méltatása és egyaránt szükséges, a mint ez a német birodalmi törvényszék Ítéleteiben már több alkalommal is kifejezésre jutott. Ennek illustrálására szolgáljon az 1900. évimárczius 80-án hozott ítélet indokaiban foglalt következő ennucziáczió: «Wer sich auf ein Versieherungsver- hältniss einlässt, ohne bei dessen Abschluss die erforderliche Umsicht und Einsicht zu bethätigen, muss die Folgen davon tragen und kann das Verhalten des Agenten in derartigen Fällen nicht als einen entlastenden Umstand für sich verwerten. Aus einer hiervon abweichenden Auffassung der Dinge würde für die Versicherungsanstalten eine unhaltbare und unerträgliche Eechtslage erwachsen. Sie bilden im heutigen volks- wirthschaftlichen Leben einen bedeutsamen und werthvollen Faktor und können mit Recht Berücksichtigung auch ihrer Interessen beanspruchen». (E. 46., 189. 1.). Sajnálattal kell konstatálni, hogy a hazai joggyakorlatban ezen felfogás a legújabb időkben semmiféle méltatásra nem talál és hogy az ügynök jogkörének elbírálásánál is a biztosítók érdekei a legmostohább elbánásban részesülnek. Annál nagyobb örömmel kell kiemelnünk, hogy a német javaslat magáévá téve a birodalmi törvényszéknek fent idézett kijelentését, a kölcsönös méltányosság szem előtt tartásával kísérelte meg a kérdés szabályozását. Az alapelv, melyből kiindul, az, hogy a biztosítót az ügy93