Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
kedését törvényes alakban kijátszani; a tisztességes felfogás pedig saját igen sokszor jogosult érdekeinek megkárosulásával félrevonul, mert nem akar a törvénynyel ellenkezésbe jutni. De ha a mi törvényhozásunk kivételes ritka esetekben a specialis törvényalkotás erre a terére lépett is, az erre alapul szolgálható okot sohasem találta ott, a hol ezt a szóban levő törvényjavaslat keresi. A mi törvényhozásunk ezen a téren is eddig mindig abból az egyedül helyes felfogásból indult ki, hogy az ilyen különleges törvényhozási intézkedések csak ott jogosultak, a hol a socialis politika ama félreismerhetlen követelményének kell eleget tenni, mely a gyengébbeknek az erősebbek túlkapásai és kizsákmányolása elleni védelmében talál kifejezést. De hogy, a mint azt a jelenlegi javaslat czé- lozza, a gazdaságilag erősebb nagykereskedői osztálynak nyuj- tassék külön védelem a sokkalta gyengébb kiskereskedőkkel szemben, ez egy oly törvényhozási unikum volna, a melynek forrását ugyan hiába keresnők a köztudatban és a közszellemben, hacsak magának ennek az érdekelt nagykereskedői osztálynak a felfogását ily közszellemnek nem tekintjük; és az ebben recipiált jog fogalmát ugyan hiába keresnők a logikában, mert fogalmi meghatározása csakis a sic volo, sic jubeo elvéből volna levezethető. Mondhatnék ugyan, hogy ebben a törvényhozási intézkedésben a kereskedői tisztesség találna védelmet a tisztességtelen, erkölcstelen, csalárd eljárás ellen, de erre az a megjegyzésem, hogy ez kell hogy védelmet találjon már az általános törvényhozási intézkedésekben, a melyek a büntető jogban és a megtámadási jogban nyernek kifejezést, mert ellenkező esetben ép annyi jogosultsággal léphetne fel bármely gazdasági és társadalmi osztály a törvény különös oltalmában való részesítés iránti igényével. Mindezek után én egész határozottsággal merem azt a kijelentést tenni, hogy nem létezik oly parancsoló szükség, mely a tervbe vett különleges törvényhozási intézkedést meg- nyugtatólag indokolhatná. De nézzük, hogy azok az alapelvek, a melyekre a törvény- javaslat fel van építve, indokolhatja-e ennek a különleges törvényhozási intézkedésnek a szükségét és jogosultságát. A javaslat tudvalevőleg abból a felfogásból indul ki, hogy a 8 8
