Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]

kereskedelmi üzlet nem csupán egyes vagyon tárgyak foglalatá­ból, hanem oly aktívákból és passzívákból álló vagyonösszeségből alakul, a mely a kereskedő egyéb vagyonától tényleg elkülönülő szerves vagyonegységként jelentkezik; ebből kiindulva pedig a javaslat arra a következtetésre jut, hogy az üzlet mint fogalmi egésznek elidegenítése esetében tehát az átvevő a passzívákat is átvenni tartozik. De a javaslatnak ez az álláspontja merő­ben téves és ellenkezik a hitelező követelésének vagyis a pasz- sziváknak jogi természetével. Mert ha a kereskedelmi üzletben az aktívák, mint positiv vagyonelemek, a passzívákkal mint nemleges vagyonelemekkel egybekapcsolódnak is annyiban, a mennyiben rendes viszonyok között az utóbbiak az előbbiek­ben találják fedezetüket, ebből még egyáltalában nem követ­kezik, hogy a passzívák mindig csak az aktívákat terhelik; mert a kereskedelmi üzlet tulajdonosa hitelezőjének követeléséért minden vagyonával és nem csupán üzleti aktíváival fele­lős, bizonyos esetekben, mint p. o. a bizomány esetében, más­sal nem is felelhet, mint csak a saját magánvagyonával. A hite­lező követelésének vagyis a passzívák jogi természete tehát egyáltalában nem különbözik más követelés jogi természeté­től, és mint a kereskedőnek magánhitelezője nem zárható el attól, hogy követelésére nézve adósa üzleti vagyonelemeiből keressen kielégítést, noha magánkövetelése adósa üzletével semmiféle szervi összefüggésbe nem hozható, ép úgy nem kor­látozható az üzleti hitelező kielégítési joga csupán az üzleti vagyonra, mert az áruhitel nem az üzleti vagyonnak nyújtott reális, hanem az üzlettulajdonos személyének nyújtott szemé­lyes hitel. Ha valamely üzlet átruházása esetében az egyetemes jog­utódlás esete állana be, akkor elméletileg igazolt volna az egyetemleges jogutódlás esetére megállapított azon jogszabá­lyoknak alkalmazása, a melyek értelmében a jogutód felelős a jogelőd tartozásaiért. Az örökös, a ki a hagyatékot mint vagyon- egyetemet veszi át, a vagyonnal együtt kell hogy átvegye annak terheit is, indokolja ezt a vagyon jogi természete. Máraz ingat­lan vevőjét az ingatlanra bekeblezett terhek is nem a successio gondolatán alapuló törvényes felelősség elvénél fogva, hanem csak is nyilvánkönyv intézményének különleges rendelkezései 9 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom