Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
kereskedelmi üzlet nem csupán egyes vagyon tárgyak foglalatából, hanem oly aktívákból és passzívákból álló vagyonösszeségből alakul, a mely a kereskedő egyéb vagyonától tényleg elkülönülő szerves vagyonegységként jelentkezik; ebből kiindulva pedig a javaslat arra a következtetésre jut, hogy az üzlet mint fogalmi egésznek elidegenítése esetében tehát az átvevő a passzívákat is átvenni tartozik. De a javaslatnak ez az álláspontja merőben téves és ellenkezik a hitelező követelésének vagyis a pasz- sziváknak jogi természetével. Mert ha a kereskedelmi üzletben az aktívák, mint positiv vagyonelemek, a passzívákkal mint nemleges vagyonelemekkel egybekapcsolódnak is annyiban, a mennyiben rendes viszonyok között az utóbbiak az előbbiekben találják fedezetüket, ebből még egyáltalában nem következik, hogy a passzívák mindig csak az aktívákat terhelik; mert a kereskedelmi üzlet tulajdonosa hitelezőjének követeléséért minden vagyonával és nem csupán üzleti aktíváival felelős, bizonyos esetekben, mint p. o. a bizomány esetében, mással nem is felelhet, mint csak a saját magánvagyonával. A hitelező követelésének vagyis a passzívák jogi természete tehát egyáltalában nem különbözik más követelés jogi természetétől, és mint a kereskedőnek magánhitelezője nem zárható el attól, hogy követelésére nézve adósa üzleti vagyonelemeiből keressen kielégítést, noha magánkövetelése adósa üzletével semmiféle szervi összefüggésbe nem hozható, ép úgy nem korlátozható az üzleti hitelező kielégítési joga csupán az üzleti vagyonra, mert az áruhitel nem az üzleti vagyonnak nyújtott reális, hanem az üzlettulajdonos személyének nyújtott személyes hitel. Ha valamely üzlet átruházása esetében az egyetemes jogutódlás esete állana be, akkor elméletileg igazolt volna az egyetemleges jogutódlás esetére megállapított azon jogszabályoknak alkalmazása, a melyek értelmében a jogutód felelős a jogelőd tartozásaiért. Az örökös, a ki a hagyatékot mint vagyon- egyetemet veszi át, a vagyonnal együtt kell hogy átvegye annak terheit is, indokolja ezt a vagyon jogi természete. Máraz ingatlan vevőjét az ingatlanra bekeblezett terhek is nem a successio gondolatán alapuló törvényes felelősség elvénél fogva, hanem csak is nyilvánkönyv intézményének különleges rendelkezései 9 9
