Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]

47 Iában nem ruháznak át másképen, mint csalárd szándékkal: ezt a kemény Ítéletet a kereskedelemnek olyan barátjától mint a t. előadó úr, valóban nem vártam. Neumann Ármin: Azt nem is mondtam! (Halljuk! Halljuk!) Dr. Baumgarten Nándor: Erre vonatkozólag egy pár példát akarok felhozni, a melyek mutatják, hogy igenis van­nak reális üzletátruházások, így az iparüzletek átruházása, azután a család körében való üzletátruházások, a melyek igaz, hogy gyakran történnek úgy, hogy tagként belép a családtag az üzletbe, de van számos olyan eset, a midőn direkt üzletát­ruházás történik. A reális és irreális üzletátruházás közti arány tehát nem oly kedvezőtlen, a mint azt feltüntetni szokták. De főleg azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, vájjon azok a károk, a melyekkel az üzletátruházások a nagykereskedelmet sújtják, csakugyan olyan jelentékenyek-e. Én erre vonatkozólag gyakorlatomban egy pár oly adatot találtam, a melyek való­ban megleptek. Én t. i. épen azon czégektől kértem adatokat, a melyeket leginkább sújtanak az üzletátruházások. Ezek a czégek az üzletátruházások által okozott károkat a fizetéskép­telenségi rovatokban kezelik és azt találtam, hogy 619 fizetés­képtelenségi esetre 12 üzletátruházás folytáni károsodás esett. Mivel pedig a fizetésképtelenségek a szokásos számítás szerint a forgalomnak mintegy 2—3%-át teszik, az üzletátruházások okozta károsodások az üzleti forgalomban alig egy fél ezrelék­nek felelnek meg. Ha tehát egyrészt azt a nemzetgazdasági kárt tekintjük, a melyet az üzletátruházások jelenleg okoznak, másrészt pedig azt a nagyobb kárt, a melyet ezeknek meg- akasztása eredményezne, úgy azt találjuk, hogy a kellő egyen­súly, a rekompenzáció nincs meg. Azt hiszem, t. Teljes-ülés, hogy a kereskedőknek módjukban áll magukat ezen üzlet­átruházások ellen megvédeni: módjukban áll pedig úgy, hogy ha a törvény oltalmát, a mely megengedem hogy hiányos, de mégis megvan, t. i. a büntetőtörvény oltalmát igénybe veszik. Azonban a mi kereskedőink lheringnek a jogért való küzde­lemre vonatkozó elveit nem osztják, akkor, ha azok költségekkel +7

Next

/
Oldalképek
Tartalom