Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
mutatják, hogy az abstract igazságosság szempontjából más mint az átvett vagyonra korlátolt felelősséghez jutni nem lehet. Én ugyan a törvényjavaslat idevonatkozó okoskodását nem osztom, mert mint már előadni szerencsém volt, a kereskedelmi törvény a társasági jog terén a vagyonátruházásoknál ezt a korlátozást nem ismeri. De nem ismeri a német kereskedelmi törvény 25. §-a sem akkor, ha a kereskedelmi üzlet átvevője az üzletet a czéggel együtt folytatja. Ez esetben ugyanis az átvevő, tekintet nélkül arra, vájjon a czéget jogosan vagy jogtalanul folytatja, a hitelezőknek ipso jure nem csupán az átvett vagyon értékére korlátozott, hanem feltétlen felelősséggel tartozik az átvett üzletből eredő tartozásokért. Igaz ugyan, hogy a német törvény 25. §-ának Il-ik kikezdése szerint az átvevő ezt a felelősséget magától elhárítja, még pedig nemcsak az átvett üzlet értékére szorított, hanem minden felelősséget háríthat el magától, tehát itt a német törvény a successio elveitől szintén teljesen eltér, daczára annak, hogy különben a kereskedelmi üzlet fogalma alatt ugyanazt érti, a mit a törvényjavaslat indokai alatta értenek: «Unter dem Handelsgeschäfte versteht man den Complex alles dessen, was zum Betriebe des betreffenden Handelsgewerbes gehört. Im weitesten Umfange gehören dazu die zugehörigen, bewegliche und unbeweglichen Gegenstände, die zugehörigen Rechte und die sogenannten Chancen des Geschäftes, d. h. die that- sächlichen Beziehungen, welche den Betrieb ermöglichen oder fördern, mögen sie nun in Fabrikationsgeheimnissen oder in der Kenntniss von Bezugs- und Absatzquellen, oder in den durch reelles Geschäftsgebahren oder hervorragende Leistungen erworbenen geschäftlichen Rufe oder Vertrauen bestehen; auf der andern Seite gehören dazu die Verbindlichkeiten des Geschäftes» mondja más Írókkal egyezően Staub jeles kommentárjában. Mindebből tehát kitűnik, hogy a német törvény sem vonta le, sem az egyik, sem a másik irányban a successio eszméjéből a jogi következményeket. De mondom, a törvényjavaslat indokai, midőn elismerik, hogy elvileg a törvényjavaslat 1. §-ának idevonatkozó dis- positiója nem helyes, sietnek hozzátenni, hogy az átvett ы 42
