Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
38 törvényt, a részletügyletekre vonatkozó törvényt, a tisztességtelen versenyre vonatkozó intézkedéseket stb., mindmegannyi illogikus, a cselekvési szabadságot sértő törvényhozási alkotásoknak kellene bélyegezni. Egészen elhibázottnak tartom tehát azt az eljárást, mely- kutatja, vájjon az általános jogelvekkel összeegyeztethető-e, hogy a hitelező az átvevő ellen is bírjon, még pedig korlátlan,, kereseti joggal. Mert a jog nem matematikai vagy philosophiai problema, melynél a kutató észnek az elvek utolsó consequen- tiájáig kell behatolni, hanem itt a törvényhozónak a gondolat- világ magasságából le kell szállania a rideg élet síkságába és az elegantia juris helyett a czélszerüségi követelmények kielégítésére kell törekednie. Tanulhatunk e tekintetben az angoloktól, kik esetről-esetre, lépésről-lépésre alkotják meg jogszabályaikat, úgy mint az élet szükségletei ezt megkívánják és épen azért oly simulékony, oly hajlékony az angol jog. Ott nem feszélyezik az általános elvek a törvényhozót abban, hogy az egyes esetre eltérő jogszabályokat ne alkosson. Ott a jogszabályok -— mint egy német író oly találóan mondja nem hasonlítanak azon kész vértezethez, melybe a testnek be kell illeszkednie, hanem azon elasticus egyenruhákhoz, melyek a testre vannak szabva és annak minden tagjához hozzásimulnak. És ha a t. előadó úr az igazságosság nevében lándzsát töi- a gyengébbek mellett az erősebbek ellen, legyen szabad megjegyeznem, hogy nincs nagyobb hatalom, nincs nagyobb erő, mint a csalárdság és rosszhiszeműség akkor, ha a jóhiszemű hitelező védtelenül áll vele szemben, a jelen esetben tehát a kisebb emberek melletti síkraszállás teljesen deplacirozva van. De igaz-e az, hogy a törvényjavaslatnak azon álláspontja, hogy kereseti jogot ád a hitelezőnek az üzlet átvevője ellen, teljesen felforgatja a fennálló jogrendet? Nem. Mert nézetem szerint a törvényjavaslat itt a jogfolytonosság terén áll. Ugyanis, akkor, midőn a kereskedelmi törvény 89. §-a kimondja, hogy az, a ki egy fennálló társaságba mint társasági, tag belép, felelős a társaság addigi kötelezettségeiért, még, pedig korlátlanul, sajátképen kimondja azt, hogy az, a ki a társasági üzletet társként megszerzi, köteles a társasági üzlet 38