Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
30 sem lesznek rosszabb helyzetben, mint a harmadik jóhiszemű üzletátvevők, mert hát ilyen esetben feltehető, hogy az átruházó az üzletet átvevő rokonának őszintén tárja fel helyzetét és mit sem titkol el az üzletből eredő kötelezettségeiből. Csakhogy kérem az üzletet átvevő családi hozzátartozó is az üzlet átvétele alkalmával csak azokkal a tényezőkkel számíthat, a melyekről való tudomását mindenki mástól függetlenül a saját meggyőződéséből és tapasztalatából merítheti. Lehet ő a legnagyobb bizalommal az üzletet átadó rokonával szemben, de ez még sem teljesen megnyugtató jogi biztosíték arra, hogy az ő felelőssége a törvény alapján nem fog azon határon túl terjedni, a melynek számításba vételével határozta ő el magát az üzlet átvételére; és ennek a jogi bizonytalanságnak mi lesz a következménye ? Az, hogy családi hozzátartozók között jóhiszemű üzletátruházások egyáltalában nem fognak előfordulni és nem fognak különösen előfordulni férj és feleség között. Érdekes megfigyelni azt, hogy újabb törvényhozásunk mindazokban a törvényalkotásokban, a melyeknek mintáit a nyugatról vettük, hogy távozik el mindinkább attól a jogi állásponttól, a melyet a régi magyar nemzeti jog a nővel szemben elfoglalt. És érdekes megfigyelni azt is, hogy e törvényhozási alkotások szülte jogi felfogás folytán a bírói gyakorlat is menynyire befolyásoltatja magát ezen újabb jogeszmék által. Eégi magyar nemzeti jogunk legszebb erőhajtása: a női hitvestársnak özvegyi joga. A magyar nemzeti ez a jog különös védelmet biztosít a nővek, bizonyára abban a feltevésben, hogy a nőnek adott kedvezményekben magának a családnak az érdekeit gondozzuk. És újabb törvényhozási alkotásaink mindazokban az esetekben, a melyekben a nőnek mint hitvestársnak különleges állása tekintetbe jöhet, a legnagyobb bizalmatlanságot juttatják kifejezésre a nővel szemben. És ugyanazzal a nővel szemben, a melynek a régi magyar jog a férj elhalálozása esetére özvegyi jogot biztosít, az újabb magyar törvény- hozás élők közötti átruházások esetében oly nehézségeket támaszt, melyeke nő részére a jogszerzést majdnem lehetetlenné teszik. A bírói gyakorlat pedig a nő jogszerzését a férjével szemben, mindig úgy tekinti, mintha az kétségtelenül a harmadik jóhiszemű jogainak kijátszását czélozná. Ugyanebből a 30
