Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
:il felfogásból indul ki a most tárgyalt javaslat is. Hát kérem szeretettel, nincsenek a mi jogéletünknek oly terei, melyek bennünket jogászokat is arra utalnának, hogy legyünk óvatosak minden oly jogintézmény létesítésében, mely a hitvestársak közötti kötelék szilárdságát legalább is veszélyeztetheti? Hát nincsen szükség e kötelék szilárdságára abból a czélból, hogy egész jogrendünkben fentartassék az egyensúly ? Hát nincsen-e egész jogrendszerünk majdnem összes jogintézményeinkben a családra felépítve ? És ezzel szemben helyes-e, kivánatos-e oly jogállapotnak megteremtése, mely képes lesz elszakítani a nőt férje oldaláról, a hová őt egész jogrendszerünk alapvető intézkedései állítják ? Én azt látom, hogy nálunk a törvény- hozás is, a bírói gyakorlat is, kezdi szem elől téveszteni azt, hogy a társadalomnak és ennek révén az államnak eminens érdeke: a házassági kötelék megszilárdítása: és kezdi szem előtt téveszteni azt, hogy ennek a megszilárdításnak első alap- főtétele : a megélhetés garantiáinak biztosítása; és kezdi szem elől téveszteni azt, hogy mi sem képes inkább e kötelék meg- lazítását elősegíteni, mintha oly jogintézkedéseket létesítünk, melyek lehetetlenné teszik, hogy a külön vagyonnal rendelkező nő, a gazdaságilag tönkre ment férje helyett a családi vagyon fentartását és ez által a megélhetés garantiáinak biztosítását a saját kezébe vegye. Abban a jogrendszerben pedig, a mely a magyar nő részére az özvegyi jogot statuálta, én ilyen törekvéseket beleil- leszthetőnek nem tartok. És én azt hiszem, hogy minden nemzet jellemének annak jogintézményeiben is kifejezésre kell jutni. Ép azért én a jogban is szükségesnek tartom a nemzeti jelleget nem csak conzer- válni, hanem fejleszteni is; és ezért perhorreskálokminden oly intézkedést, a mely lerontja ezt a jelleget a nélkül, hogy annak szükségességét a megváltozott viszonyok kellőleg indokolhatják. Eégi magyar nemzeti jogunk a nőt a jogszerzés tekintetében csaknem egyenlősítette a férfival, sőt megteremtette külön az ő számára az özvegyi jogot. Ne semmisítsük meg tehát a magyar jognak ezt a nemzeti jellegét most azzal, hogy a nőt az üzletátruházások szülte jogszerzésből majdnem teljesen kizárjuk. 31
