Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Katona Mór: Észrevételek a tervezet kötelmi jogának egyes szabályaira [234., 1904]
6 Van ugyan a Tervezetben a betöltött 14. életévről két helyen is szó, egyik a 278. §, mely a fiatal ember pályaválasztásáról intézkedik, a másik a 1819. §, mely kimondja, hogy 14 éven alóliak nem bírnak végrendelkezési képességgel. De ellentétben van evvel az 1828. §, ha csak sajtóhiba nem okozza ezt az incongruentiát. De erre most nem akarok kitérni. Nyilvánvalónak kell tartanunk, hogy a korra alapított korlátolt cselekvési képesség megállapítása csak feledékenység- ből maradt ki, mert erre szükségünk van, hisz csak nem akarjuk a mostani törvényes korúakat teljesen kizárni a cselekvési képességből, a mi képtelenség volna. A teljes cselekvő képesség és a képtelenség közt kell egy átmeneti kornak lenni, melyen belül az ifjú önállóan helyezhet joghatályú cselekvést, bizonyos korlátok közt, hisz így kell őt előkészíteni és lassan megedzeni a teljes kar vagy teljes korusítás idejére. Csak az a kérdés itt, hogy mily alapra helyezkedjünk eme kor megszabásánál ? a római jogéra-e? vagy a german jogéra. A Tervezet a 14. életév kiemelésével a római tan felé látszik hajlani, de szerintem inkább ragaszkodjunk a mostani jogállásunkhoz, a törvényes korhoz, mely már nem is german többé, hanem igazi meggyökösödött magyar korhatár. Ez megfelel egyébként a szerkesztő bizottság ama felfogásának is, hogy a fennálló jogállapotokon stringens ok nélkül ne változtassunk. Ilyen ok pedig nincs, mert a mi éghajlatunk alatt sem a 12, sem a 14 évvel nem következik be a nemi érettség, mint házassági jogunkból kitűnik. De még az az előnye is volna a mai jogállás fentartásának, hogy így az incapacitas delictorum időhatára a b. t. 83. § szerint összeesik a cselekvés képtelenség korhatárával, és meg van az összhang a két jogi terrenum közt. Ez az álláspont mégis szükségessé tenné az örökjogi rész 1819. §-ának olyatén módosítását, hogy a végrendelkezési korlátolt képesség a betöltött 12 évvel kezdődjék. III. Már most áttérek a Tervezet szövegének kritikájára. Itt először a 945. §. ellen van észrevételem, mely így hangzik: Szerződést rendszerint bármily alakban lehet kötni. Ha a törvény bizonyos esetekben meghatározott alakot ir elő, a nem ebben az alakban kötött szerződés semmis. Ugyanez áll, ha a felek tették függővé a szerződés érvényét bizonyos alak létesítési*
