Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
35 rendeletnek és a visszavonásról való lemondás iránti szerződésnek egyesítése, hanem egységes jogügylet. Kitűnik ez abból hogy az ö. sz. a végrendelet után, mint törvény és végrendelet mellett harmadik, teljesen önálló és egyenjogú öröklési alap szabályoztatik. («Negyedik czím: Szerződési öröklés» 1988. §. 1. és 2. bek.) Ki van fejezve továbbá azzal, hogy az ö. sz. megszüntetése nem csak a visszavonhatóságot eredményezi, hanem magát a megtörtént visszavonást is (T. 1944. és 1948. §§.), míg mai jogunkban az 1876: XVI. t.-cz. 33. és 35. §-ainak összevetéséből az ellenkezőre kell következtetnünk. Ép úgy a megtámadás is magát a megtámadott rendelkezést hatálytalanítja ellenkező rendelkezés hiányában (T. 1943. §.) az általános szabályok szerint pedig, miután végrendeletét az örökhagyó maga nem támadhatja meg, csak a visszavonhat- lanságra terjedhetne ki. Végül az 1817. §. eseteiben nemcsak a házastárs javára szóló, hanem egyéb és egyoldalú rendelkezéseknek hatálytalansága is beáll. (T. 1940., 1986., 1947., 1948. II. §§.) 2. Az ö. sz. halálesetre szóló jogügylet, ép úgy mint a végrendelet, de mint ilyen, a végrendelettől eltérőleg csakis örökösnevezést vagy hagyományrendelést tartalmazhat. (T. 1936. és 1938. §§) E szerint a végrendelettel (T. 1832. §.) ellentétben nem jelentkezhetik mint kizáró (negativ) hanem csupán mint megalapító (affirmativ) és továbbmenve, a szerződéses meghagyás kizárása folytán, csakis mint részesítő (ad- quisitiv). Ez utóbbit, ép úgy mint a correspectiv közös végrendeletnél, itt sem helyeselhetjük. Azon álláspontunknál fogva (v. ö. 7. §.) hogy az ö. sz. szülők és gyermekek között feltétlenül megengedendő, különösen azért nem, mert ezáltal az ezen körben igen gyakori örökségi osztályszerződések, melyekben a gyermekeket örökhagyó különben egyenlően részesíti, de egyes vagyontárgyaknak örökrészükbe való betudás mellett leendő átvitelét elrendeli (V. ö. 6. §. Ad 1.) kizáratnának, illetve kizáratnék, hogy ilyen osztályrendelkezésekhez örökhagyó magát köthesse, a minek pedig, ha a részesítéshez magához is kötheti magát, értelme nincs. 3. Az ö. sz. kétoldalú jogügylet, szerződés, a szó technikai értelmében. De az ö. sz.-sel örökhagyó nem vállal kötele3* 177
