Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
zettséget egy halálesetre szóló szolgáltatás iránt (a mi már a T. 956. §.-a szerint is semmis lenne) sem vagyonában egy halála időpontjában beálló dologi jogot nem enged; (T. 1942. §. 1. bek.) tehát az ö. sz. sem kötelmi sem dologi szerződés. Az ö. sz.-ben örökhagyó nem is kötelezi magát, hogy az egyidejűleg tett végrendelkezést vissza nem vonja. (1. íenntebb L és T. 1950. §.) Hanem az ö. sz.-ben örökhagyó végrendelkezik, mely végrendelkezés a részesített hozzájáruló elfogadói akaratkijelentésénél fogva szerződéses jelleggel bir, tehát egyoldalúan vissza nem vonható, hatásában azonban az egyoldalú végrendelkezéssel vagyis végrendelettel teljesen azonos, annak alapján tehát egyszerűen az öröklés nyílik meg, ép úgy mint végrendelet vagy törvény alapján. Ily értelemben mondhatni, hogy az ö. sz. örökjogi szerződés. Ezen felfogás kitűnik a T. 1940. §.-ból, mely szerint az ö. sz.-re a végrendelet szabályai megfelelően alkalmazandók s így az ö. sz. formalis (T. 1941. §.) vagy tényleges (T. 1942. §.) egyoldalú visszavonásának kizárása, a kivételek megállapítása (T. 1945., 1946. §§.) és a megegyező akarattal való visszavonás (T. 1944. §.) szabályozása képezi az ö. sz. intézményének egyedüli különleges tartalmát. Kitűnik ez a felfogás továbbá abból, hogy nem, mint a szerződésnél általában, a közölt, hanem ép úgy mint a végrendeletnél a közölni czélzott akaraton van a súlypont (T. 1943. §.), a mit azután a T. 1941. §.-ban az előző végrendelet érvényesülése tekintetében túlzásba is visz (V. ö. 12. §.). 4. Az ö. sz. egyoldalú visszavonhatlansága vagyis örökhagyó megkötöttsége a T. szerint azonban nem képezi az ö. sz. lényeges tulajdonságát, nem tartozik tehát annak fogalmához, mert a T. 1945. §-a szerint lehetséges a visszavonás jogának fentartásával kötött ö. sz. is. Minthogy azonban épen ez a megkötöttség az egyedüli külömbség ö. sz. és végrendelet között, az ö. sz.-re nem véljük alkalmazhatni azt az álláspontot, mely szerint a szerződés általában, az elállás jogának kikötése folytán, nem szűnik meg szerződés lenni. (Y. ö. közelebbről a felmerülő visszásságok megjelölésével 13. §.) 36 178
