Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
7 végrendeletet tesz, melylyel A.-nak rokonát C.-t nevezi örökösnek. Ha már most A. elhalván, B. ezután végrendeletét melylyel C.-t nevezte örökösnek, visszavonja, kétségtelen, hogy A. végrendelete ismét megtámadható s az örökség B. által kiadandó lesz annak,a kinek javára szolgál az ő kiesése.(T. 1915. §. 2.). Sőt lehetséges, hogy mindkét esetben A. végrendeletében B. végrendeletét féltőiéiül kötötte ki, mely esetben, ha B. végrendeletét mégis visszavonja, a feltétel meghiúsulása folytán, A. végrendelete megtámadás nélkül önmagától is hatálytalanná válik. Vagyis lehetséges külön-külön végrendeletekben is egymástól függő, viszonos (correspectiv) végintézkedéseket tenni. Ezen függőségnek védelme azonban csak a feltevés és feltétel meghiúsulásának általános szabályai szerint történhetik s azokon túl nem terjedhet. Nevezetesen abban a tekintetben, hogy a csak feltételezett viszonos rendelkezés egyenesen feltételül kikötöttnek tekintessék s így eleste közvetlen hatálytalanságot okozzon; hogy továbbá úgy a feltételezett, mint a feltételül kikötött viszonos rendelkezés önkényes visszavonása maga kor- látoztassék is: törvényes intézkedés helyt nem foglal s nem is foglalhat helyt ott, a hol csupán materialiter egymástól függő, de formaliter egymástól független végrendelkezések forognak fenn, a hol tehát a visszavonás általános szabályain változtatni nem lehet. Másképen áll azonban a dolog, ha A. és B. végrendeletei nem csak a jelzett materialis függőségi viszonyban, hanem formalis összeköttetésben is állanak egymással, nevezetesen, ha közös végrendelet alakjában jelentkeznek. Ezáltal egyfelől intensivebben jut érvényre a kölcsönös függőség czélzata s így jogosult a feltevésül szolgált viszonos rendelkezésnek feltételül való tekintése, másfelől meg van adva a lehetősége annak, hogy a feltételezett rendelkezés visszavonása korlátoz- ) tassék is. Mindez azonban csak akkor áll, ha tényleg ilyen viszonos közös végrendelettel (Test. correspectivum) van dolgunk. Ellenben abból magából, hogy többen közösen tesznek végrendeletet (Test, mere simultaneum), még ha egymást kölcsönösen részesítik is (Test. reciprocum), semmiféle különleges joghatály nem következik. Alább (4. és 5. §§.-ban) ki is fogjuk mutatni, hogy a T. azon intézkedései, melyekkel a közös végrendeletnek általában (1933. §.) és különösen a közös kölcsönös vég149
