Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
8 rendeletnek (1934. §.) különleges hatály tulajdoníttatik: semmivel sem indokolhatók és visszás eredményekre vezetnek. A viszonos közös végrendelkezések függőségének szabályozása képezi véleményünk szerint a közös végrendelet terén a törvény egyedüli feladatát és így nem az a kérdés, hogy kik tehessenek általában közös végrendeletet, hanem az, hogy kik tehessenek a jelzett különleges joghatálylyal viszonos közös végrendeletet? Minthogy pedig idegenek halálesetre szóló, tehát ingyenes rendelkezéseinek egymástól való függősége jogos érdeket alig szolgálhat, különös védelemre tehát nem is tarthat igényt; másfelől pedig a végrendelet szabad visszavonásának általános elvénél fogva, a visszavonás korlátozása, sőt esetleg teljes kizárása, csak kivételt képezhet: ennélfogva általánosan az nem engedhető meg. Ellenben házastársak és jegyesek között, a hol az egymásról halálesetre való gondoskodás fokozottabb biztosítása végett a kölcsönös részesítéseknek egymástól való feltételezettsége, a közösen szerzett vagyonnak egyértelmű hováfordítása, a másik félhez közelállók részesítése a saját magához közelállók részesítésének feltétele mellett: mindmegannyi, az életben szüntelen felmerülő és jogosnak tekintendő érdekeket képez, igenis kívánatos a végrendelkezés egy oly formájának megállapítása, mely a nélkül, hogy a végrendelkezők magukat megkötnék, [mégis lehetségessé teszi viszonos végrendelkezéseiknek egymástól való fokozottabb függőségét és a visszavonás korlátozása által ezen függőség fokozottabb védelmét. Véleményünk szerint tehát a helyett, hogy, a mint a T. teszi, a közös végrendelet alkotása csak házastársaknak és jegyeseknek engedtetik meg s azután a közös végrendeletre általában állapíttatnak meg külön szabályok: az volna kifejezendő, hogy ezen külön szabályok csupán házastársak és a házasság létrejöttének esetében jegyesek közös végrendeletére állanak. E szerint tehát különös jelentőséggel csak házastársak és jegyesek közös végrendeletei bírhatnának és mások közös végrendeleteire a végrendeletek általános szabályai állanának a nélkül azonban, hogy azokat ha a végrendeletek alkotásának szabályai egyébként betartattak egészen jogosulatlanul semmiseknek nyilvánítanék. 150
