Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
11 bizonyos jelszavaknak hatása alatt keletkezett kétes becsű jogszabályoknak, hanem általános jellegű a jogélet minden terén alkalmazást nyerő állandó értékű jogszabályok foglalatja, csak ilyen intézményes alkotásokkal lehet és szabad az élet felfelmerülő jelenségeit a jogszerűség és az igazság medrébe terelni. Az előadottak nyomán nekem tehát erős hitem és meggyőződésem, hogy a kereskedelmi üzletek csalárd átruházásának esetei egyrészt nem is oly gyakoriak, a melyek egy erre vonatkozó különleges törvényhozási intézkedést indokolhatnának, másrészt pedig az, hogy az igazságügyi kormányzat által az azok meggátlására javasolt törvényhozási intézkedés czél- hoz nem fog vezetni, de bele sem illeszthető fennálló modern jogrendszerünkbe. A mi jogalkotásainkban a közelmúlt évtizedekben mindig érvényesült a szabadelvű felfogás, a szónak igazi értelmében. A cselekvési szabadságot mindenki számára biztosítani, azt soha kelletén túl és csak annyiban korlátozni, a mennyiben azt a közügy mindenekfelett álló érdeke megköveteli, ez az igazi szabadelvüség vonul végig félreismerhetetlen alakban összes ujabbi törvényalkotásainkon. Osztály- vagy más különleges érdek különös oltalmat csak a legritkább esetekben nyert és ezt is csak akkor, ha a köztudatba ment át annak felismerése, hogy ezen különös oltalom nélkül maga a veszélyeztetett érdek fenn nem tartható és mindig csak annak szem előtt tartása mellett, hogy a cselekvési szabadság megszorítására irányuló törekvés egy oly törvényhozási lejtő, melyen kellő óvatosság nélkül észrevétlenül is a legsötétebb reakció felé evezünk, épen ezért már a szabadelvüségnek a jogban is érvényesülő eszméjének nevében tiltakoznom kell egy olyan törvényhozási intézkedés czélba vett megalkotása ellen, mely épen egy olyan téren, a hol a cselekvési szabadság a prosperálásnak létalapja, a kereskedelmi forgalomban t. i. a cselekvési szabadságot szükség nélkül oly békóba akarja verni, melyek az egészséges és erős üzleti szellemet csirájában fojthatják meg és a melyek épen azt a szabad mozgást tennék a kereskedelmi forgalomban lehetetlenné, a mely nélkül nincs üzleti élet és nincs üzleti forgalom és mindezt nem azért, mert ezt a kereskedelmi forgalom biztonsága így követelné, hanem и
