Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Gábor Gyula: A katonai börtönrendszer különös tekintettel a m. kir. honvéd-igazságszolgáltatásra [232., 1904]
47 fejenként 20 fillért, különösen ügyes és szorgalmas munkásoknál pedig ВО fillért tiíl ne haladjon. Ha kivételes körülményeknél fogva ezen jutalomdíj-tételektől való eltérés indokoltnak látszanék, ez iránt a honvédelmi miniszterhez javaslat tehető. (39. §. a.) 4. Minden tartós vagy legalább gyakrabban ismétlődő munkára nézve a foglyoknak tudomására adandó, hogy az ezen szakasz 6. pontjában említett munka-jutalomdíj kiszabása és az előirt feltételek teljesítése mellett, mily pénzösszeget szerezhetnek. 5. A kincstár költségén élelmezett foglyok munkakeresményének a munka-jutalomdíjak levonása után mutatkozó egész maradéka a honvéd kincstár javára esik».1 * 1. «Az ezen szabályzat hatályának kezdete után büntetésüket megkezdő visszaeső fegyenczek részére az előző §-ban említett jutalmaknak csak felerésze és így munkájuk tiszta jövedelmének csak egy ötödé, illetőleg naponként legfölebb 10—15 fillér irható jóvá. Visszaesőnek azon fegyencz tekintendő, a ki miután már egy Ízben szabadságvesztési büntetésre biróilag elitélve volt, később valamely bűntett vagy vétség miatti újabb bírósági elítélés következtében, megint szabadságvesztési büntetést tartozik kitölteni. 2. Ha azonban valamely visszaeső fegyencz a büntetési idő felén át magát büntetlenül és erkölcsileg jól viselte, akkor a honvédkerületi bíróság főnöke megengedheti, hogy a munkajutalomdíj annak javára is úgy irassék, mint az első Ízben elítélteknek».1 2 A fogoly tehát munkáját azon tudattal végzi, hogy neki is haszna van belőle. Tudja azt, hogy munkája gyümölcsének egy részével rendelkezni fog kiszabadulása után, mely tudat nagy megnyugvást szerezhet a jövő tekintetében a szegénysorsú elitéltnek. Szorgalmas, ügyes munkás havonta könnyen meg1 D. — 4. Szabályzat 41. §. 1—5. pontok. 2 D. — 4. Szabályzat 42. §. Ili
