Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Gábor Gyula: A katonai börtönrendszer különös tekintettel a m. kir. honvéd-igazságszolgáltatásra [232., 1904]
48 kereshet 5—6 koronát, sőt többet is, s akkor a hosszabb időre elitéit fegyencz nem fog azon helyzetbe jutni, hogy kiszabadulásakor nyomban a bűn lejtőjére kelljen lépnie. Ezen jutalomdíjakra vonatkozólag azonban meg kell jegyezni, hogy a visszatartott pénz és ingóságok, ha az elbocsátott fogoly tényleges katonai (csendőri) szolgálatnak (fegyvergyakorlatnak) közvetlen teljesítésére köteles, az illető csapattest (intézet) vagy csendőrkerületi (csendőr) parancsnokságnak, különben pedig a helyben levő közigazgatási hatóságnak (48. §- 1.) elismervény mellett átadandó, hacsak a pénz vagy ingóságok kártérítés miatt vagy más törvényes indokból vissza nem tartandók, a mire nézve a bíróság vezetőjének külön utasítása kikérendő. Ha a letétben levő pénz- vagy egyéb holmi értéke két koronánál kevesebbet tesz ki és ebből a készpénz nem fordítandó a segélypénz (52. §.) kiegészítésére vagy kártérítésre ; az, ha csak különös aggály fenn nem forog, a mire nézve a bíróság vezetőjének Írásbeli utasítása kikérendő, a fogolynak rendszerint az elbocsátáskor kézbesítendő. Ily pénz vagy egyéb holmi kézbesítésének azonban csak akkor szabad megtörténnie, ha az illető már a fogdahelyiségen kívül van és a foglyokkal már nem érintkezhetik.1 Yolt vizsgálati foglyok és oly elitéit tisztek, tisztviselők, rangosztályba nem sorolt havidíjasok, hadapródok és őrmesterek azonban, a kik rendi fokozatuk elvesztésére-2 nem 1 2 1 D. — 4. Szabályzat 49. §. 1. pont. 2 Sajátszerű vonása a katonai büntetések rendszerének, hogy azon törvényes következmények, melyek a büntetéssel járnak, a melyek a civilis büntetőtörvény szerinti hivatalvesztésnek felelnek meg, nem a delictum-hoz, hanem a büntetési wem-hez fűződnek, ha csak a törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. Ez a magyar büntetőtörvény rendszerével persze ellenkezik, mert a polgári eljárásban hivatalvesztés csak akkor mondható ki, ha a törvény valamely büntetendő cselekményre (pl. lopás, csalás stb.) azt előírja, ellenben a katonai büntető- törvény ezen következményt a börtönbüntetés surrogatumakónt mondja ki, tekintet nélkül arra, hogy ezen börtönbüntetés milyen cselekményért szabatott ki. Ennélfogva a fegyenczek között nem lehetne börtönre Ítélt tiszt, ki rangvesztésre Ítélve nincsen. Valósággal azonban úgy áll a dolog, hogy midőn a törvény bűn112
