Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
20 honnét szereznek mindegyiknek koronát, s mit törődnek a rendek az idegen koronát biró kisebb fiukkal? A harmadik hely a genuina informatióban az a kifejezés — midőn a pactum műt. success, tartalmát magyarázza, — hogy, altero eorundem praemortuo et successore Masculo carente. .. a másikra szálljanak az országok. Itt látszólag úgy néz ki, mintha leszármazó értelemben vétetnék e szó. Azonban már láttuk, hogy a midőn a leszármazó jogutódi, örökösi minőségében említtetik, gyakran tétetik ki pontatlanabb szóhasználattal ez utóbbi minőségében való elnevezéssel. így itt is. De ez csak egy közbeszurt szó és figyelembe veendő, hogy a hol az utódlás pontosabb meghatározásáról van szó ez iratban, ott mindenütt a leszármazók haeredes, haeredes et posteri kifejezéssel említtetnek. Epúgy a mit fölhoz a pact, mutuae successionisban; ott előre bocsáttatik a meghatározása annak, hogy kik örökösöd- jenek, pontos kitételével, hogy ex legitimo matr. progeniti, majd descendentes; azután említi: atque inter successores Primogeniturae ratio perpetim observatur. Polner szerint, ha a successorok közt kell az elsőszülöttséget megtartani, akkor itt a successor az összes leszármazókat jelenti, a kik közül az elsőszülött lesz jogutód. Ámde nem szabad kiszakított mondatrészeket az összefüggés figyelembe vétele nélkül megítélni. Ott Leopold kettőt állapít meg: hogy a férfiági férfiak öröklése mindenféle nőkét és nőágiakét megelőzze, atque inter successores Primogeniturae ratio perpetim observetur. Vagyis itt azt akarja kifejezni, hogy e mellett pedig az utódlásra nézve az első szülöttség legyen irányadó. Ha a successor egyszerűen leszármazót jelent, tehát jelenti itt az összeseket, mit jelent ily kitétel: a gyermekek közt az első szülöttség elve tartassék meg mindig. Mire nézve, miben? Ha a successores kifejezésben az utódlás nincs benne, választ rá nem kapunk. E szerint nem állhat meg az az érv, hogy az 1723: 2. t.-cz.-ben és a genuina informatioban masculus jelző használ- tatik, a mi jogutódnál nem, csak leszármazónál fontos. Hiszen itt épen a jogutód neme forog kérdésben; hogy finemü örökös van-e, vagy nincs. 84
