Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]

21 A «horum» érvre magam sem sok súlyt helyezek, érteke­zésemben is csak mellékesen vetettem oda. További érve Polnernek (11. 1.), hogy a descendensekkel a nőkre vitték át csupán az utódlás jogát, mert a fiukra eddig is meg volt, s csak azután ezeknek mindkét nemű leszármazóira. «Ha a Jászi-féle értelmezést fogadnánk el, akkor a descenden­tes Károly, József és Lipót összes ezen tv. szerint utódlásra hi­vatott leszármazóit jelentené, de akkor az utriusque sexus tu­lajdonkép a descendentesekre is vonatkoznék .. . s akkor ez ... valótlanságot foglalna magában, mert 1723-ban az utódlást nem vitték át Károly József és Lipót mindkét nemű leszárma­zóira, miután fiági leszármazóit az már megillette.» (12 1.) Ez okoskodás egyáltalában tarthatatlan. A törvény azt mondja, (5. §.) hogy in defectu sexus masculini átviszik a jus hseredita- rum succedendi-t etiam in sexum fcemineum primo loco qui­dem ... a modo regnante . . . Majestate . . . Descendentes. Itt tehát kétségtelen, hogy a nőágról beszél; itt nem kell a fcemineum sexust oda gondolni, az a törvényben van meg­mondva. A nőági leszármazókról van szó, a kik pedig tudva­levőleg kétféle neműek lehetnek, s miután mindkét nemnek akar utódlási jogot adni, kiteszi az utriusque sexust. Nem áll meg Polnernek az az érve sem, hogy az említett adomány­levél záradék: haeredibus, haoredumque successoribus szin­tén úgy magyarázható, hogy adták a fiuörökösöknek (haeredi­bus) és ezek mindkétnemű maradékainak (successoribus), mert e clausula: haer. posteritatibus, a mi Polner szerint egyértelmű suceessoribus-sal, magában állván mindig vitás volt, (L. Kövy Elementa 1804. 190. 1.) oda kellett tenni az utriusque sexust, hogy kétségtelenül mindkét ágra vonatkozzék. Polner további érve: hogy az osztrák pr. sanctióban is ki van téve, hogy Károly leányaira, s ezek leszármazóira, majd József leányaira s leszármazóira etc. Ámde figyelembe veendő, hogy ott akkor első sorban egy vitás kérdést, mely leányok mily sorban való öröklését kellett világosan eldönteni. Első sorban személyekről volt szó, élő személyek jogának megálla­pításáról, s hogy úgy mondjam, ahhoz fűződött a további örök­lés objektív rendjének megállapítása, ezért hangsúlyozzák, hogy először Károly leányai, azután József leányai stb. Hogy pedig 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom