Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Szakolczai Árpád: A szabad akarat a magyar polgári törvénykönyv tervezetében [225., 1903]

23

Svájczban 1900-ban életbeléptettek oly törvényt, mely szerint a munkabérszerződés tekintetében munkaadó és munkás között fölmerült nézeteltérések a munkaadók és munkások összességének kiküldöttei által szabályoztatnak, ha kell az államtanács közbenj ötté vei. Nem is igen lehet ott a feltételeket egyszerűen diktálni.

A tervezetben ezen intézkedéseknek nyomát sem találjuk.

Az 1898. évi II. t.-cz. 60. §-a értelmében minden mező- gazdasági munkással szemben, úgyszólván a mindenkori tetszéstől függőleg alkalmazható a karhatalmi segédlet. Ugyanezen törvény 65. §-a értelmében nem birnak hatálylyal a mező- gazdasági munkásoknak munkabérfölemelést munkamegszüntetés útján czélzó összebeszélései. De sőt! 60 nap és 400 koronával büntethető kihágást képeznek. Munkaadók összebeszélései ellen hogyan véd a törvény ?

Tovább megyek. A B. T. K. 170. §-a bünteti a sztrájkot, de csak a munkássztrájkot. A törvény szerint ugyan az is büntetendő, a ki a munkás ellen követ el bérleszállitást czélzó erőszakot. Ezt az erőszakot azonban a munkaadó terhére nem lehet megállapítani. A kartellek, trustok, ringek munkabér leszállítását eredményező minden testi erőszaknál hathatósabb visszaélései ellen nem ad büntetőjogi segélyt az állam. Szóval mindig a munkás húzza a rövidebbet. Svájczban, a hol jóval inkább lehet félni munkásforradalomtól, az 1900. évi február 10-diki t.-cz. a sztrájkot kihágásnak minősítette, nálunk hat hónapig terjedhető fogsággal büntetendő vétség. Ugyancsak a svájczi törvény szerint az említettem megállapodás, ha egyszer létrejött és pedig a törvény szerint öt évet meg nem haladó időre, sem munkás, sem munkaadó által meg nem szeghető, mert bárki részéről történt legyen a munkamegszüntetés bérfölemelés vagy leszállítás czéljából, az egyiránt büntetendő. — Ez t. teljes-ülés egyenlőség! De ez a mi nálunk van, az a mi a tervezetben van, nem az, hanem annak épen megfordítottja.

De méltóztatik talán gondolni, hogy a mit mondtam, a miről beszéltem, az közigazgatási jog, nem magánjog? Ezen könnyen lehet segíteni! Vegyék bele a magánjogba és magánjog lesz! (Helyeslés.)

59