Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Szakolczai Árpád: A szabad akarat a magyar polgári törvénykönyv tervezetében [225., 1903]
Dr. Barna Ignácz: T. teljes-ülés! Én csak röviden arra akarok utalni, hogy voltaképen a t. előadó úr által eontemplált és előterjesztett paragraphus túlnyomó részében benne foglaltatik a tervezetnek egyik §-ában. Igen csodálkozom rajta, hogy a tisztelt előadó úr nem emelte ki azt a paragraphust; ez az a hires uzsoraparagraphus. A tervezet uzsoraparagraphusa szerint tudvalevőleg az uzsorásszerződés olyan általános keretben, nemcsak megtámadható, hanem egyenesen semmis úgy, hogy igen közel áll a tervezet álláspontja a t. előadó úr által eontemplált állásponthoz. A tervezet szerint semmis minden olyan szerződés — ez lényege az uzsoraparagraphusnak — a mely által valaki aránytalanul károsodik, avagy pedig aránytalan előnyökhöz jut, a mennyiben ennek motivuma az illetőnek tapasztalatlansága, könnyelműsége, szorult helyzete. Ha már most ezzeL összevetem a t. előadó úr által eontemplált paragraphust, és kérdem, mit tartalmaz ez és miben különbözik attól: úgy azt látom, csak egy kis quantitativ különbség van közöttük. A t. előadó úr szerint megtámadható volna minden szerződés, a mely olyan erős motívumok alapján jött létre, — ő nem részletezi ezen motívumokat, de egy conret szakaszban kétségtelenül részletezné — a melyeknek fenn nem forgása esetén az nem jött volna létre. Nagyon természetes, hogy én ezt nem érthetem úgy, mintha a t. előadó úr ezt akként contemplálná, hogy az ilyen szerződés akkor is semmis, illetőleg megtámadható legyen, ha az semmi károsodással sem jár. Ha akárminő motívum szülte a szerződést, de az az illető szerződő félre kárral nem járt, azon esetre nem hiszem, hogy a t. előadó úr az ilyen szerződés megtámadhatóságát akarná dekretálni. О is abból indul ki tehát, hogy megkárosítónak kell a szerződésnek lennie, 60
