Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Szakolczai Árpád: A szabad akarat a magyar polgári törvénykönyv tervezetében [225., 1903]
Szerződés hijján a törvény, illetve tervezet szerinti ú. n. egyenlőség áll fenn, különösen a felmondási idő tekintetében. Ez az egyenlőség pedig t. uraim a legnagyobb egyenlőtlenség, mert a munkaadó, különösen a nagy tőkés, — a kis tőkésről most nem szólok — a felmondási idő letelte, illetve a munkásnak munkából való kilépése után nyomban százával is talál munkást — ha kell hozat külföldről. Arra való az ő megtakarított pénze. A munkás ellenben, különösen ha nagyszámú a családja, nem rendelkezik annyi pénz fölött, a mennyi az elutazást lehetővé teszi oda, a hol van munka utáni kereslet, de nincsen munkakinálat. Ha tehát fölmondták neki: gyakran hosszú időn által lesz munka, nélkül. A felmondási idő tehát egyenlőtlenséget jelent t. uraim, nem egyenlőséget! (Mozgás.) A t. többség, sőt tán az összeség nem fog velem egyetérteni, a minek azonban daczára merem állítani, hogy a különböző gazdasági helyzetből folyó jogi egyenlőtlenségnek paralysálása, ha egészen nem is, de némileg sikerülne, ha mindenesetre nagyobb volna a felmondási idő, ha a munkaadó mondott föl — ellenben kisebb, ha a munkás akarván kilépni, a munkás mondott föl. Beszélt a t. előadó úr arról is, hogy csak a valódi öntudatos akaraton alapuló szerződésnek szabad hatályát elismerni. Az én véleményem szerint munkabér szerződésnél nincs biztosítva a valódi akarat. A munkaadó diktál feltételt — felmondási időt, stbbit — szóval a munkaadó akar, a munkás pedig engedelmeskedik. Akaratát nem igen fogja latba vethetni a a munkaadóval szemben. Ha részvénytársulat vagy biztosítási társaság esetleges visszaéléseiről van szó, -— bárha e visszaélések úgyszólván kizárólag vagyonilag és képzettségét tekintve is erősebb polgárt érhetnek csak a mint ezt a tisztelt előttem szólott úr kifejtette, — jön az állam, lásd kereskedelmi törvény, és hathatósan megvéd. Ha iparrészvénytársulat, — de nem is kell oly messze menni, mert a jó oly közel van,— a nagyiparos visszaéléséről van szó a munkabérszerződés tekintetében, azokkal szemben, kik sem tőke, sem jogi tudás fölött nem rendelkeznek, de társadalmi intézményeinknél fogva nem is rendelkezhetnek, jön az állam és úgyszólván teljes szerződési szabadságot biztosít. 22 58