Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Szakolczai Árpád: A szabad akarat a magyar polgári törvénykönyv tervezetében [225., 1903]
10 Újabb eset. Az ingóságokra árverés van kitűzve, a követelést egészen kifizetni alperesnek nem áll módjában, egy részletet tud fizetni, alá kell írnia egy okiratot, hogy a fizetett 10 ftból 3 ft erre, 3 erre, 2 erre és csak 2 ft fordíttatik a tőketörlesztésre. Egy tőkével nem rendelkező egyén szerződik egy tőkeerőssel. Követelése már esedékes, de pénzét nem kaphatja meg, számít arra a másik fél, hogy majd kiéhezteti. Számításában nem csalódik, a gyengébb, megpuhul, lemond követelésének legnagyobb részéről és elveszi jogos követelésének csekély töredékét, csak azért, hogy családjának kenyeret adhasson. A férj, a ki feleségét hűtlenül elhagyta, nem fizeti a nőtartást. A nő gyermekeivel a legválságosabb helyzetbe kerül. A legválságosabb situatióban jő az egyességi ajánlat. Azonnal pénz, de lemondás a jövőbeni jogokról. Egy száguldó jármű elüti a családfentartót. A vétkesség kétségtelen. De a per végét bevárni a szűkölködő családnak nincs módjában. Az erősebb ismét győz. Kétségtelen, hogy az özvegy minden tévedés, tévesztés és erőszak nélkül lemond néhány száz forintért összes jogairól. íme a jogállam. Mely az emberi akarat, a vér és húsból fakadó emberéleti akarat helyett megelégszik a papiros-akarattal. S az akarat, a szabad akarat megnyilvánulása szempontjából tárgyalandó az a nagy kérdés, melynek hullámai kezdik alámosni a fennálló társadalom alapjait. Ez a munkabér és munkaidő kérdése. A polgári törvénykönyv tervezete a munkaidő tekintetében állást nem foglal, csak annyit tartalmaz általánossápban, hogy a munkavállalónak pihenésre naponkint annyi időt kell engedni, a mennyi egészségének és munkaerejének fentartá- sára szükséges. Az 1884-iki ipartörvény e tekintetben már merészebb volt. Megállapította, hogy a munkásoknak munkaközben úgy délelőtt mint délután félórai, délben pedig egy órai szünidejük legyen. A nappali munkát reggeli öt óra előtt kezdeni és esti kilen ez órán túl kiterjeszteni nem szabad. 46
