Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Szakolczai Árpád: A szabad akarat a magyar polgári törvénykönyv tervezetében [225., 1903]
9 S bár ide nem tartozik, s az akarat theoriájával nem függ össze, engedje meg a t. Jogászegylet, hogy itt is és ha lehet mindig reá mutassak egy joglemondásra ex lege, egy joglemondásra, mely természetesen a jogfosztott akarata nélkül történik, mely reá nehezedik azután annak egész életére, a törvénytelen gyermek ex lege joglemondására, mely megfosztja őt a természet legprimitívebb jogaitól, hogy gyermeke legyen nemzőjének, apjának, tagja atyja családjának várományosa azon javaknak, melyek őt apja után megilletik. Sötét pontja ez a tervezetnek, melyről már a t. Jogász- egyletben sok szó esett, s mindaddig, míg ezen pont kiküszöbölve nincs, nem ragyoghat ez a tervezet az igazság tiszta fényében. De térjünk át azon joglemondásokra, melyek ugyan nem ex lege joglemondások, melyeknél azonban a formális akarat nyilvánulása szünteti meg a jogokat, a felek valódi akarata ellenére. Szintén casuistikával élek, hogy bebizonjútsam, mikép esetek felsorolása a törvényhozó által fennhagyja a megoldatlan esetek végtelen számát, s hogy csak az elvnek bátor statu- álása képes kielégíteni az élet minden viszonyait. Maradjunk pl. a törvénytelen gyermek tartásának kérdésénél. A tervezet 355. §-a kimondja, hogy a jövőbeli tartásról való ingyenes lemondás semmis. Nem veszem-e a gyakorlati életből a példát, midőn azt mondom, hogy a csábító az esetek túlnyomó százalékában reá veszi a nyomorban tengődő anyát, hogy csekély végkielégítésért a tartási összegre való jogáról lemondjon. Ezt a tervezet nem zárja ki. Egy másik esetben az alkalmazást, áhítozó már hónapok óta munkanélküli egyén alkalmazást kap, de csak azon feltétel alatt, hogy rögtöni hatálylyal biró felmondással elbocsátható. Aláírja. Igaz, hogy ő is bármikor elhagyhatja szolgálatát felmondás nélkül, mert ellenkező kikötés hatálytalan. De hol van az egyenlőség, két ily factor szerződési akaratánál, az egyik, a ki választhat tetszése szerint a munkanélküliek százai közt, a másik, a ki sok hányattatás után akadt arra az egy munkaadóra. 45