Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Szakolczai Árpád: A szabad akarat a magyar polgári törvénykönyv tervezetében [225., 1903]
4 A büntetőjog irodalmában évek óta folyik a harcz az akarat theoriája felett. A clasaikns iskola a tettből következtet az akaratra, a. Liszt-féle iskola a társadalmat állítja oda, mint olyant, mely szüli a tényeket, mely belesodorja az egyest a cselekvésbe, és a bűntettet a társadalom megóvásának czélszerűségi szempontjából tekinti. Mindkét felfogás helytelen. Mert emberi akaratnak csak az tekinthető, a mit az ember öntudatosan akart, és az akarat fiktióját nem szabad a valódi akarat helyébe supponálni, csak azért, hogy a biró kényelmesen alkalmazhassa a paragrafusokat, másrészt nem lehet és nem szabad az embert akarat- nélküli bábnak odaállítani, a ki minden ellentállás nélkül enged a viszonyoknak, és büntetlen még akkor is, ha ezen viszonyok mások jogköreit sértik. Az emberi akarat létezik és kell, hogy létezzék, és szükséges, hogy annak consequentiái alól magát senki ki ne vonhassa, de másrészt nem lehet akaratot belemagyarázni, ott, a hol de facto akarat nem volt. Szóval az akarat szüli a jog- ‘ügyletet, de a jogügylet nem szüli az akaratot, nem bizonyítéka annak, és nem kötelezhet azért, mert létrejött. Jogügylet és akarat a váltójogban teljesen fedi egymást. Az, a ki a váltót aláírta, ezzel már az egész ügylet akaratát documentálta. A papiros-akarat kimeríti az anyagit, a váltói akarat a jogügyletit. Ez a váltójog merev felfogása és így közelfekvő volt a jogirodalomban azon kérdés, vájjon a váltóképesség ne szorít- tassék meg oly irányban, hogy csak oly egyének bírjanak szenvedő váltóképességgel, kiknél a váltói akarat tudatos, a kiről fel lehet tételezni, hogy midőn a váltót akarta, akarta azon jogügyletet is, melyen a váltó alapul, de melynek figyelembevétele a formalis akaratnyilatkozat megtörténte után már nem lehetséges. És itt reá kell mutatnom azon éles elvi különbségre, mely a váltójog és a polgári törvénykönyv tervezete között előáll. Míg a váltójog minden társadalmi műveltségi különbség nélkül acceptálja a váltószerződést egy formalis akaratnyilatkozat alapján, addig a polgári tervezet az akaratot az élet fel40
