Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Szakolczai Árpád: A szabad akarat a magyar polgári törvénykönyv tervezetében [225., 1903]

A polgári törvénykönyv tervezetének 980. §-a egy eddig mellőzött, negligált elemet visz be a törvényhozásba, az ólet fölfogását, kimondván, hogy kétség esetében a szerződésnek az az értelem tulajdonítandó, a mely a jogviszony természetének és az élet felfogásának inkább felel meg. Az ezen törvény alapján ítélő bírónak tehát számolni kell az élettel, az emberrel, a maga fensőbbségében és a maga gyarlóságával. Nem a paragrafusok alkalmazása lesz tehát a biró feladata, hanem oda kell tennie kezét az élő, cselekvő, tévedő ember üterére, gondolkoznia és éreznie kell egyúttal, a mint hogy gondolkozik és érez az ember a kinek dolgában Ítélni hivatva van.

A szerződés, a jogügylet elbírálása kinő a megszokott sablonból, nem a forma dönt, nem az alakiság dominál, nem a formálisból dedukalt akarat, hanem az emberi akarat, mely összefügg az élettel és csak az élet szerint birálható el.

Magas és nagy niveaun áll a polgári törvénykönyv tervezetének ezen szakasza, és magas niveaun állanak a tervezet azon intézkedései, melyek a szerződés validitását és megtámadhatóságát tárgyalják és már azzal sem véltem felesleges munkát végezni, hogy a t. jogászegylet figyelmét felhívjam a magyar codifikatió ezen felette sikerült nagyszabású munkálatára.

Én a tervezet ama szövegezésében, hogy egyrészt a szerződések értelmezésénél nem annak betűszerinti értelmét, hanem a felek akaratát tartja irányadónak, másrészt az akarat meg- birálásánál az élet felfogására utal, jogéletünk oly haladását látom, mely alapul fog szolgálni azon jogfelfogás felépítésére, a mely a jogot és igazságot egészen közel hozza egymáshoz.

1*

39