Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
30 pedig, 15-ik életévük betöltéséig szintén 20%-ot kapnak fejen- kint. A hozzátartozók összes járadéka nem haladhatja meg a 60%-ot. Ha a százalék összege magasabb volna, úgy a gyermekek és házastársak járadékai nagyságuk arányában csökkennek. Csak ha ezek a 60%-ot nem érik el, követelhetnek járadékot a szülők, azután a nagyszülők, végül az unokák. Ez a 60%-ig való korlátozás indokolt, mert a pénztár a hátramaradottaknak sem fizethet nagyobb évi járadékot, mint a mennyit a baleset folytán teljesen munkaképtelenné vált sérült kapott volna. De épen azért, mert a pénztár 60%-nál többet úgy sem fizet soha, ezeket a járadékokat méltányosan fel lehetne emelni, pl. az özvegy nőét 30%-ra, a 15 éven aluli gyermekét 20%-ra és a teljesen árva gyermekét 40%-ra. Ez legfeljebb csak annak venné elejét, hogy a pénztár tetemes megtakarításokat eszközölhetne kevesebb tagból álló családoknál. A munkakereset kiszámítására a javaslat részletes szabályokat tartalmaz. így a jutalékok és mellékilletmények pénzértéke a javadalmazáshoz számítandók ; az időszaki üzemnél csak a tényleges üzemnapok veendők számításba; az inasok, gyakornokok és kiképzés alatt álló személyek évi keresete gyanánt, a kik rendes javadalmazást nem kapnak, a legkisebb helyi napikereset-átlagnak háromszorosa veendő alapul. A kártalanítási eljárás és a szakbiróságok. A balesetet szenvedett munkás, illetve hátramaradottainak törvényes igénye van a kártalanításra, melyről le sem mondhat. Ezért a javaslat socialis karaktere megköveteli, hogy a munkás jelentkezésétől függetlenül is meginduljon a kártalanítási eljárás. A bírói gyakorlat tapasztalatai is azt mutatják, hogy a munkások gyakran aránytalanul csekély kártérítési összegekért összes igényeikről lemondanak: egy tál lencséért feláldozzák azokat a jogos követeléseket, melyeket véres verejtékkel, munkásságukkal megszereztek. Meg kell tehát őket óvni attól, hogy rábeszélés, vagy morális kényszernek engedve jogaik érvényesítését elmulaszszák. Ez az oka annak, hogy a javaslat első sorban a munkaadóra hárítja a baleset bejelentésének kötelezettségét. A munkaadó orvost tartozik igénybe 30
