Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]

as

nyeret esznek. E bérleményeken mi jogon volna gyakorolható a házi fegyelem? S indokolatlan dolog: delictumaikat a bérlő belátása szerint üldözni vagy büntetlen hagyni, mikor a családi viszony kettejük között teljesen kiveszett.

Az indítványi bűncselekményekről különösen.

II. csoport.

Az indítványi bűncselekmények második csoportjának ismérvéül azt állítottuk fel, hogy azok sokkal kisebb jelentőségűek, semmint azokat az állam hivatalból üldözhesse.

E csoportba tartoznak :

A) Erkölcsi javak elleni delictumok:

1. a becsületsértés,

2. a rágalmazás,

3. a levéltitok megsértése és a titok tiltott felfedezése,

4. a magánlaksértés,

5. a hamis vád enyhébb neme.

B) Testi épség elleni:

6. a könnyű testi sértés.

C) Vagyon elleni delictumok:

7. az idegen ingó vagy ingatlan vagyon rongálása.

8. az iparvédjegyhamisítás 1895. 41,

9. a tulajdon elleni kihágás.

I. Az erkölcsi javak elleni delictumoknál a hivatalból való üldözés kizárása mellett e delictumok kisebb jelentősége szokott — mint említettük — indokul felhozatni; ezenkívül em- lítni szokás még azt, hogy sokkal tömegesebben követtetnek el, semhogy az állam vállalkozhatnék a hivatalból való üldözésre ; Carrara említi azután a sértett fél bocsánatát, Hugo Meyer pedig azt, hogy ha az egyén nem tulajdonít ezeknek nagyobb súlyt, az államnak nem érdeke ezekkel foglalkozni.

A mi az első érvet illeti, ennek mérlegelésére leghelyesebb leend az egyes delictumokat kell szemügyre vennünk.

A becsület s általán az erkölcsi javak értékelésében különösen az újabb irodalom nagy küzdelmet fejt ki a mellett, hogy e javak a büntető igazságszolgáltatás előtt nagyobb becs252