Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
lésben, nagyobb védelemben részesüljenek. Szembeállítják az erkölcsi javak csekély védelmét a vagyon elleni bűncselekmények látszólag annyira crudelis üldözésével. Nem e sorok keretébe tartozik azon javaslatok megvitatása, melyek de lege ferenda e szempontból felmerülnek, különösen a büntetés szigorítása, egyes minősített esetek felállítása, mellékbüntetés hoz- záfüzése szempontjából, de ki ne érezné azt, hogy mennyire ellentétes felfogás : ha egyfelől az erkölcsi javak nagyobb védelmét sürgetjük, mig másfelől e javak elleni sértéseket csekélyebb súlyú bűncselekményeknek declaráljuk. A becsület elleni sértések között pedig nyilván van csekélyebb és nagyobb súlyú, ép úgy mint bárminő más bűn- cselekmények között. Demagógia lenne hangzatos frázisokkal hasonlítani egybe a kisebb fajta lopások súlyos börtönbüntetéseivel a becsületsértő pofonok 5 forintjait, mert e külöm- böző javak egymással nem is mérlegelhetők. Hogy azonban a becsület elleni delictumoknak hivatalból üldözendő két nemén (270. § 1., 2. pont) kívül is vannak súlyos, sőt az állam közérdekét sértő bűncselekmények, ezt érezte a törvényhozó a Bp. 41. §-ának megalkotásánál, midőn a főmagánvádra üldözendő bűncselekményeknél (Btk. 258., 259., 261., 301., 327., 332., 418., 421. §§., Kbtk. 126., 127., 1895: XII. 8., 9.) a kir. ügyészséget feljogosította, hogy «közérdekből» a vád képviseletét átvehesse. «Lehetnek esetek», mondja a Bp. indokolása, «a melyekben a magánsérelem, az okozott nagy botrány, a sértett tekintélyes társadalmi állása stb. miatt a közbiztonság vagy közerkölcsiség érdekeit is sérti s hogy ezeknek megvédése tekintetében a sértett egyénisége nem nyújt elég garancziát.» Ez alaki jogosítvány azonban nem tökéletes az anyagi jog mai állása mellett. Ha kir. ügyész a közérdeket látja megsértve s átveszi a vád képviseletét, vádja még mindig függ a magánegyén akaratától s a magánegyénnek még mindig joga van indítványának a Btk. 116. §-ában megjelölt időben való visszavonására. Az egyén megakadályozhatja az állam büntető igazságszolgáltatásának lefolyását még akkor is, ha azt a közvádló közérdekűnek véli. Hogy élére állítsuk a dolgot: végeredményben nem a kir. ügyész, hanem a magán- egyén mérlegeli, hogy közérdekű-e a bűncselekmény. Egy vi“27 i68
