Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]

ál mények, nevezetesen lopás, sikkasztás és csalás. A bűnös ép úgy, mint a sértett, családtag. E személyek köre a büntetőtörvény szempontjából az a közösség, melyet családnak nevezünk. A német btk. statuálta ezen közösség tágabb; beletartoz­nak még a fel- és lemenő ágbeli sógorok is, míg a magyar törvény szerint csak ha közös háztartásban élnek, fogadó és nevelő szülők s fogadott és nevelt gyermekek és jegyesek. A fel- és lemenő rokonok, valamint házastársak közti lopás és sikkasztás büntetlen, a többi indítványi, kivéve a gyámnak, gondnoknak, nevelőnek hatalma alatt álló elleni delictumait. A franczia Code Pénal a családot ismét sokkal szűkebb körre szorítja: házastársak, beleértve az özvegyeket, fel- és lemenők. Az ezek közötti elvételek — soustractions — nem is lopások — vols — és a polgári perútra tartoznak. Minden egyéb családi delictum semmiben sem külömbözik az idegenek közti delictumoktól. E közösségben 'elkövetett delictumok közül most már a magyar törvényben indítványi jellegű a lopás, a sikkasztás és a csalás. A német törvényben indítványi jellegű a családi lopás és sikkasztás. A franczia codexben nincs is ilyetén delictum, mert az általa megállapított családi körben elkövetett soustraction nem is delictum. A magyar szűkebben állapítja meg a családi kört, tágab- ban a delictumok számát, mely e körben indítványi, mint a német. A franczia e körben nem ismer indítványi jellegű bűn- cselekményt. A franczia Code a családi ú. n. delictumokat azért nem bünteti, mert azok nem is delictumok. A mit mi e körben lo­pásnak vagy sikkasztásnak nevezünk, azt nem tekinti másnak, mint a családi vagyonnak a megállapítottól eltérő jogtalan el­rendezésének, mely polgári felelősséget szül és polgári ítélet által újra eredeti rendjébe kényszeríttetik vissza. A német törvényben már a családi viszonyok kímélete 247

Next

/
Oldalképek
Tartalom