Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
20 illetőleg felhozattak: még inkább találnak alkalmazást a jelen fejezet eseteiben.» A XVI. fejezet indokai elleni ellenvetéseinket fentebb részleteztük. Itt csak azt emeljük ki, hogy azok az indokok e helyen nem hogy «még inkább», de még sokkal kevésbé forognak fenn. A mi a sértett kíméletét illeti, e delictumok nyilván kevésbé compromittálók, mint a szemérem elleni delictumok. De ettől eltekintve az a jelentékeny külömbség a két delictum- esoport között, hogy míg azok rendszerint tanuk nélkül folynak le, addig úgy a családi állás mint a személyes szabadság elleni delictumoknak természetszerűleg nem egy tanúja vagy legalább is tudója van. A családi állás elleni bűntett feltétele, hogy a házasság semmisnek nyilváníttatott vagy megtámadás folytán érvény- teleníttetett. A házasság megkötésének már voltak tanúi, de a megtámadási per vagy semmiségi per meg épen a bíróság előtt folyik le: ha tehát a polgári biró előtt nem kíméljük a család benső viszonyait, miért tegyük azt ép a büntető biró előtt?! A személyes szabadság elleni delictumok sem úgy követ- tetnek el, hogy azok titokban tarthatók lennének. A nőrablások nem a légürben történnek s alig képzelhető, hogy valamikép nyilvánosságra ne jussanak, nyilvánvalóan arra a magánnyilvánosságra, mely a birói nyilvánosságnál többet árt a falusi pletykák alakjában. S ki kell emelnünk kiválólag a Btk. 321. §-a szerinti nőrablást, nem a népszokások nőrablását, hanem a fővárosi ke- rítők ravasz üzelmeit. Ez a szakasz a büntető biró egyedüli fegyvere a kerítők ellen, a kiknek szigorú üldözése, különösen hazánkban is határozottan közérdek. Általános a panasz és jajveszékelés a modern Babylon nővásárja miatt, s a büntetőjog e téren szabad teret ad az alkúnak, zsarolásnak az indítvá- nyozási joggal. Nem helytelen az a propositiónk. hogy a közérdekkel az indítványozási jogosultság meg nem fér, mert elenyésző érdek e mellett a sértett fél ama kétes értékű kímélete ! A család erkölcsi alapja elleni bűncselekmények második csoportja a család körében elkövetett vagyon elleni bűnesetekbe
