Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
19 jegyeznünk, hogy a Btk. 243. §-a szerint a vérfertőzéshez nem szükséges a törvény szerint az erőszak az csupán a rokonok közti nemi közösülés. Az a külömbség tehát, a mit az erőszakos nemi közösülés és vérfertőzés között felállít, nem állhat meg. Ellenkezőleg: a vérfertőzés lenne indítványi jellegű — mert itt nem a családtag erőszakos bűnével, de rémítő tévedésével állunk szemközt. Ép a vérfertőzésre lenne fentartandó az indítványi jogosultság — ez mindenkép a család tragédiája. A kiskorú sértett képviseletéről pedig más utón kellene gondoskodni. Végül a házasságtörésre sem indokolt az indítványi jogosultság annak mai ismérvei mellett. Előfeltétele annak a jogerős válóperi Ítélet. Ha pedig a polgári biró előtt a maga egész kíméletlenségében lefolyt e szerencsétlen ügy, miért kimélnők azt a büntető biró elé vinni. Ha ellenben más törvényhozások mintájára a házasságtörést e nélkül büntetjük, az indítványivá lenne tehető. Összefoglalva fejtegetéseinket, az erőszakos nemi közösülést, a szemérem elleni erőszakot, szemérem elleni bűntettet és megfertőztetést hivatalból üldözendővé óhajtanok tenni - az indítványi jelleget pedig csak a vérfertőzésre tartanók fenn. Csak ezek azok a bűncselekmények, a hol a család érdeke any- nyira kímélendő, hogy a bűnvádi eljárás a családtag indítványától tétessék függővé. Itt a bűnös, a sértett is családtag. Amazoknál védje az állam a család érdekét a korlátolt nyilvánossággal. Itt ellenben álljon félre, míg a család fel nem hívja szerencsétlensége birájául, mert a család benső tagjai egymásközti viszonyába behatolni joga nincs. S ez az elv a következő fejtegetések alapelve is. Az ezen szempont alá tartozó bűncselekmények második csoportját a család erkölcsi alapja elleni delictumok- nak neveztük el. Ide első sorban a család erkölcsi javai elleni, másodsorban a család anyagi javai elleni delictumokat soroljuk. A családi állás elleni bűntett indítványi jellege mivel sem indokoltatott, a személyes szabadság megsértésére vonatkozólag pedig úgy szól az indokolás, hogy: «az okok, melyek a sértett fél indítványozási jogára nézve a XYI. fejezet eseteit 2* 245
