Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
16 bírói eljárásnál sokkal károsabbak s melyeken a biró ítélete csak segíthet, javíthat. A nyilvánosság kizárását egyébként bűnvádi perrendtartásunk rendkívül röviden és mondhatjuk hiányosan szabályozta a 293., 294. és 542. §§-okban. Általános szabály, hogy a nyilvánosság kizárása a felek meghallgatása után a bírói szabad belátásra bízatott, ha az a közrendet vagy közerkölcsiséget veszélyeztetné. Ezenkívül a járásbirósági eljárásban rágalmazás és becsületsértés miatt folyó bűnügyben a nyilvánosság kizárása a felek egyező kérelme alapján mindig elrendelendő. A perrendtartást tehát kiválólag közérdekű mozzanatok indítják a nyilvánosság korlátozására, holott vannak ennek magánérdekű indokai is. Utalunk e részben egy érdekes osztrák tervezetre, mely kötelezővé óhajtja tenni a nyilvánosság kizárását indítvány folytán egyebek közt 1. szemérem elleni delictu- moknál, 2. ha egyik vagy másik személy szemérmét a tárgyalás nyilvánossága sértené, 3. ha a sértettnek magán vagy családi életére vonatkozó zsarolás forog szóban, 4. oly tények tárgyalása esetén, a melyek oly személyre vagy annak családi életére vonatkoznak, a kinek indítványától a bűnvádi eljárás függ, 5. vagy a melyekre nézve a vádlottat, sértettet vagy valamely résztvevőt titoktartás kötelezi. Ezek nagyjában megfelelnek mindazon eseteknek, melyekre nézve a büntetőtörvény indokolása a «sértett kiméleté»-t annyira fontosnak tartja. A nyilvánosság kizárását a sértettre bízni, azt lehetőleg korlátlanná tenni, ebben áll a sértettnek oly kímélete, a mely a közérdeknek is megfelel. Mai szabályainkat azonban lerontja az, hogy az ítélethirdetés nyilvános, s a jelenlévő hallgatót a titoktartásra mi sem kötelezi. így a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalás akárhányszor újságba kerül. Van oly javaslat, hogy a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalás alapján hozott ítélet indokolása ne legyen nyilvánosan kihirdetve; még messzebb megy az ú. n. hallgatási parancs (Schweigbefehl), melyet a korlátolt jelenlevőkre nézve az elnök mond ki, s melynek megszegése bűncselekményt ké- * * O. Friedmann: Geheime Verhandlungen und Wahrung von Geheimnissen im gerichtlichen Verfahren. Wien. Holder. 1895. Ui
