Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
7 lom elfogadása: bűncselekmény; a jutalommal egyértelmű a kárpótlás, a kieegyezés a sértett féllel. Különösen ide tartozik p. o. a «theft bote» : a lopott dolog visszavétele vagy kártérítés elfogadása avval a feltétellel, hogy bűnvádi eljárástól a sértett tartózkodni fog. Büntetése pénzbüntetés és fogság. A misdemeanor fel nem jelentése avagy elengedése is törvényellenes általában, de ez alól kivételek vannak. Jelesül: a misdemeanor egyes eseteiben, amelyek inkább közvetlenül a személyt sértik, p. o. tettleges vagy Írásbeli bántalmazásoknál a vádlott az Ítélet kihirdetése előtt kiegyezhet a sértettel. Ha a sértett azután kielégítettnek vallja magát, a vádlott kisebb büntetéssel, rendesen 1 shilling pénzbüntetéssel suj tátik. Továbbá a békebiró előtti sommás eljárásban, p. o. ingó vagy ingatlan vagyon enyhébb súlyú rongálásainál a békebiró a tettest, ha a sértettet kielégíti, felmentheti. E néhány utóbbi tételben véljük a magánindítványi jogosultság némi elemeit fellelhetni: a magánegyén elállhat a vádtól. de itt is csak a békebiró előtt. Magánindítványi jogosultságot az angol jog ezek szerint nem ismer. Szerinte a sértett kárpótlása a fel nem jelentés ígérete mellett -— a mi a mi jogunkban legalább az indítványi bűn- cselekményeknél jogszerű — delictum. Mert minden bűncselekmény hivatalból üldözendő, bár az üldözés nem erre hivatott közegek, hanem a magánegyén által teljesítendő. Ez utóbbi azonban kizárólag az eljárás kérdése. Az angol jog álláspontja: a szigorú legalitás. Franczia jog. A franczia Code Pénal egy esetben ismeri a magánindít- vanyi jogosultságot s ez a házasságtörés (Code Pénal 336., 337. §§.), de ez sem korlátlanul, a mennyiben ha a sértett fél maga is bűnös: e joga megszűnik. Ez intézkedésnek nyilvánvaló indoka az, hogy a házasságtörés a legbensőbb családi ügy, abba a köznek a felek vonakodása esetén nincs joga beavatkozni. Megnyilvánul ebben a franczia jog ama sajátos felfogása, a mely a házasság terén a •ш
