Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
í vatalból, hanem magánindítványra üldözendőkké nyilvánítunk ? Melyek ez okok közül a Btk. immár több mint negyedszázados alkalmazásának jogpolitikai tapasztalatai alapján annyira nyomósak, hogy azok továbbra is irányadók legyenek? Az indítványi jelleg elméleti igazolása. Az indítványi bűncselekmények rendszere kivétel a büntetőjog közjogi jellegének elismerése alól. A míg a büntetőjog büntetőjog marad, a míg más szóval a bűnöst büntetjük s nem a mint egyéb elméletek vitatják: a megtévedettet javítjuk avagy még szélsőbb nézet szerint: a beteget gyógyítjuk, addig a büntetés kiszabásának első czélja az, hogy nem máson, hanem önmagunkon valamit javítsunk. Abiró bünteti a bűnöst, a büntetés végrehajtójának feladata a büntetés keretében javítani rajta. A biró ítéletével csak a társadalmon javít, a közönségen, mely az elitéit távoztával itélőszéke előtt maradt s elmélkedik a lefolyt eset erkölcsi igazságán. Ez elmélkedés az Aristoteles katharsisa: a lélek heves felháborodása, mely addig tart, míg a dolgok felkavart rendje kiegyenlítve nincs. A boszú érzete ez, az emberi szív egyik legtermészetesebb és leküzdhetlen lelki izgalma, melyet jognak senki nem, csakis természetes emberi tulajdonnak tarthat. A társadalom tehát, ha büntet, s magának büntető hatalmat követel, e hatalmat semminemű jogból nem származtathatja, csupán usurpálja, bitorolja azt. Szükséges rossz, mely nélkül élni nem tud. De e bitorolt jogát az idők folyamán megnemesíti az által, hogy a magánboszút megszünteti, s a büntető hatalmat a köz szerveire bízza. Adható-e a magánegyénnek oly jogosultság, hogy a köz ez érdeke kivitelének akadályt vessen? s ez által előállhasson az az eset, midőn a tényállás subjectiv felfogása esetleg oly elnézésre vezet, mely ép a társadalom érdekével ellenkező s ez által új jogsértés jő létre? Ez az indítványi problema nézetünk szerinti helyes elméleti constructiója. Nem az a helyes theoreticus felosztás, hogy kétféle bűn- cselekmény van: hivatalból üldözendő s magán indítványra üldöző
