Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kenedi Géza: Deák Ferencz emlékezete [228., 1903]
13 kisajátítás, kamattörvény és általános végrendelkezési szabadság. Egyedül a hitbizománv intézménye az, mely tőle kegyelmet kap, bár annál kevésbbé kap kegyelmet Deáktól. íme, ez lényeges magánjogi programmja az akkori liberális pártnak, mely egyenesen a parlamentáris alkotmány megvalósítására törekszik, bár nem egy tömegben, gyakran még egy irányban sem és minduntalan akadozva. Deák eme nagy magánjogi programm minden részével egyetért, kivéve a liitbizományt. a melyet már 1834 julius 12-én gyökerében megtámad s eltörlését követeli, vagy legalább annyit, hogy több hitbizományt alapítani ne lehessen. Oly kívánság, mely még ma is a megvalósulás akkori csekély reményével áll a szabadelvű jogászok programmján. Deák éles szeme azonban mindig a közvetlen kivihetőrc van irányozva. Szakadatlanul azon törekszik, hogy az úrbéri magánjogok korlátjain tágítson s a birtokképességet a nem nemeseknek is megszerezze. Már 1833 szeptember 4-diki nagy beszédével elragadja az alsóházat, a mikor szembeállítja a 400,000 nemes privilégiumát a 8 millió nem-nemes jogtalan állapotával és kimutatja, hogy Magyarország gazdasági nyomorúságainak ez a jogállapot az első forrása. Választott békebirákat akar, kikezdi az ősiséget, a rendi szerkezetnek ama föntartó gerinczét s a jobbágyok örökváltságának hosszan húzódó vitáját nagy erővel indítja meg. A ki ma végigtekint az úrbériség megszüntetéséért vívott hosszas küzdelem magánjogi részén, ott mindenütt Deák Perencz vezérszellemével fog találkozni és kénytelen végül megismerni, hogy az 1848. évi u. n. márcziusi törvények - - az úrbériség, az ősiség, a földesúri hatóság, a papi tized eltörlése, a közös teherviselés kimondása stb. — nálunk nem forradalmi törvények, hanem hosszas, kitartó reformküzdelem betetőzései. Mennyire azok, azt Deáknak, mint képviselőnek és igazságügyi ministernek 1848. évi beszédei mutatják legjobban. Már márczius 19-én óvást tesz az ellen is, hogy az ősiséget átmenet nélkül törölje el a törvényhozás és így a zálogbirtokos egyszerre tulajdonossá tétessék. «Ez által, úgymond, meg lenne csalva a zálogbaadónak a törvényben vetett bizodalma». Az átmenet valóban ebben is, később másban is 181
