Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
18 az állami üzemek a magánüzemekkel közös szervezetben járuljanak hozzá a biztosítás terheihez. A tájékoztatás kedvéért érdekes adat, hogy e taxativ felsorolás mellett a biztosításra köteles üzemek száma mennyire tehető. Statisztikánk hiányossága mellett a német és az osztrák adatokat kellett alapul vennünk; ez alapon az indokolás a biztositásköteles üzemek számát 10—15,000-re, a biztosítottak számát 340—400,000-re teszi.* A javaslat a kötelező biztosítás mellett önkéntes biztosításnak ad helyet és gondoskodik arról is, hogy a baleset- biztosító pénztár keretében a kisiparosok és kereskedők, valamint a kereskedelmi és ipari alkalmazottak nyugdíjbiztosítása is megvalósítható legyen. Ebben a 9. §-ban csirája rejlik az aggkor elleni kötelező biztosításnak, mely a betegség és baleset * A kötelező biztosítással kapcsolatban legyen szabad felvetnem azt az eszmét is, vájjon nem volna-e ezélszerű ennek körébe az automobil-üzemet is bevonni. Az automobil okozta károkról törvényünk nem intézkedik, polgári törvénykönyvünk tervezete is mellőzi. Az automobiltulajdonos vagy vezető felelőssége sem biztosítja kellőleg a sérültek érdekét. E mellett az automobil okozta károknál gyakran a kártevő személye ismeretlen (az automobolista baleset után kettőzött sebességgel igyekszik eltűnni) és így kívánatos, hogy a károsult követelésével a biztosítási egylet ellen fordulhasson, mely akkor is felel, ha a tettes ismeretlen. (Az automobil jogi állását a legutóbbi 1902. évi német jogászgyűlésen is tárgyalták; erre a tárgyra más alkalommal még visz- szatérek.) Persze jól tudom, hogy az ipari, kereskedelmi és közlekedési alkalmazottak baleset elleni biztosításáról szóló törvényben a kötelező biztosítás kimondása a nem ipari automobil üzemre nem fér e törvény keretébe. Legfeljebb az önkéntes biztosítás szakasza alá lehetne az automobilokat foglalni. A javaslat ugyanis módot nyújt arra, hogy a biztosítási kötelezettség alá eső üzemtulajdonosok önmagukat, biztosítási kötelezettség alá nem.tartozó alkalmazottaikat, valamint harmadik személyeket 2400 kor. után számított 60o/0-os járadék erejéig biztosíthassák; ugyanez a joguk van a biztosítás alá nem eső üzemek tulajdonosaiknak, maguk, alkalmazottaik és harmadik személyek javára. Csak azt jegyzem még meg, hogy a 7. §. 1-ső bekezdése «szabad elhatározásuk alapján biztosíthatják magukat 2400 koronát meg nem haladó jövedelmük, illetve javadalmazásuk erejéig» másképen szöve- gezendő, mivel a biztosítás harmadik személyekre is kiterjed, kiknek jövedelmük vagy javadalmazásuk egyáltalán nincs. 18
