Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
19 elleni gondoskodást mintegy betetőzi. Tulaj do nképeni jelentőségét az e §-ok alapján fejlődő nyugdíjbiztosítás az ipartörvény amúgy is kívánatos megfelelő revisiójával fogja elérni, mely a kereskedelmi és ipari alkalmazottak kötelező nyugdíj biztosítását van hivatva kimondani. Szervezet. A javaslat a balesetbiztosítás szervezetében az osztrák és német rendszernek szerencsés középarányosát találta el. Emitt tartományokra kiterjedő szövetkezetek, amott 65 ipari szakszövetség (Berufsgenossenschaft) működik, melyek a hasonnemü üzemeket és iparcsoportokat egyesítik. Hazai viszonyainknak megfelelőbb s administrativ költségek szempontjából legolcsóbb az összes biztosításra kötelezett üzemeket egy szövetkezetben egyesíteni. Ezt teszi a javaslat, midőn Magyarországra és társországaira egy-egy pénztár felállítását tervezi. A 25. §. szerint iigyanis «a balesetbiztosítás czéljára országos balesetbiztosító pénztár alakítandó, mely a jelen törvény 2. §-ában felsorolt üzemek munkaadóinak és a jelen törvény 7. §-a értelmében önkéntesen biztosító munkaadónak kölcsönösségen alapuló szövetkezeié». Persze a kereskedelmi törvény rendelkezései e szövetkezetekre nem terjednek ki. Hiszen itt nincs üzletrész és nincs közös részesedés sem és azok, a kiknek a szövetkezet anyagi előnyöket nyújt, annak terheihez hozzá sem járulnak. Épen azért a betegsegélyezési szövetkezet épugy, mint az 1891: XIV. tcz.-ben szervezett betegsegélyezési pénztár specialis intézmények, melyek egyéb szövetkezettől külön elbánásban részesülnek. A balesetbiztosító pénztár szervei a kerületi választmányok, melynek tagjait a biztosító kerületek munkaadói maguk közül választják, az igazgatóság, melyet a kerületi választmányok választanak a pénztár tagjai közül és a közgyűlés, mely évenkint egyszer tartandó. A kerületi választmányok székhelyein működnek a válaszlott bíróságok. Az állami munkásbiztosító hivatal pedig a legfőbb felügyeletet és ellenőrzést gyakorolja és mint felebbezési fórum bírói ügykörben is működik ; ez az új hivatal annak idején a biztosítási törvény2* 19
