Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Ferdinandy Gejza: Korona és monarchia [227., 1903]
13 magyar monarchiának neveztetik, hanem abban is, (és ez a német szövegben jobban kidomborodik) hogy ezen szavakban: «zur Bezeichnung der Gesammtheit aller unter Meinem Scepter verfassungsmässig vereinigten Königreiche und Länder», — egyrészről Magyarországnak és részeinek, másrészről Ausztriának vagy a hivatalos terminológiával élve, .egyrészről a magyar korona országainak, másrészről a birodalmi tanácsban képviselt országoknak és királyságoknak állami különállása egymással szemben nemcsak kidomborítva nincsen, hanem teljesen el van mosva, sőt merem mondani, hogy tagadásba van véve. El van mosva, mert benne nem a két állam van megemlítve, hanem az ő felsége alatt álló királyságok és országok összesen, minden csoportosítás nélkül. És tagadásba van véve, mert ezen királyságok és országok a magyar szöveg szerint alkotmányosan egyesülteknek, a német szöveg szerint «unter einem Scepter verfassungsmässig vereinigte »-knek mondatnak. Mert ha két állam egymástól teljesen független, akkor azok csak szerződésileg lehetnek egyesülve; ha pedig nem szerződésileg, hanem alkotmányosan egyesültek, akkor van közös alkotmányuk és így egymástól jogi értelemben függetlenek nem is lehetnek. A legfelsőbb kézirat szerint tehát az osztrák-magyar monarchia alatt oly államalakulat értendő, a melyben Magyar- ország csak olyan rész, mint Csehország vagy Tirol és Horvát- Szlavonországok csak úgy és oly közvetlenül tartoznak az ösz- szeséghez, a mint Galiczia vagy Bukovina vagy a két Ausztria. A legfelsőbb kézirat ezen része tehát (ellentétben a fejedelem czímzésének kérdésében elfoglalt álláspontjával) arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ő felsége uralkodása alatt álló országok nem két államra oszlanak a külföld előtt, hanem egy államot, egy monarchiát alkotnak, mert egy főhatalom alatt állanak, mely főhatalom ugyan csak bizonyos ügyekben éi-vé- nyesül, de ezen ügyekben épen úgy egységes és oszthatatlan, mint a hogy a külön magyar ügyekben egységes és oszthatatlan a magyar király és a magyar országgyűlés által érvényesülő főhatalom. Köviden : az úgynevezett osztrák-magyar monarchia nem két államnak a fejedelem személyének közösségén, azonosságán alapuló és ebből folyólag bizonyos ügyeknek, a közös ügyeknek közös szervek által való intézésére létesített 157
