Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Ferdinandy Gejza: Korona és monarchia [227., 1903]

8 aránt és oly összetételekben használják a koronát a király sze­mélyének a megjelölésére, a hol a királynak nem is magyar királyi, hanem osztrák császári minősége jut előtérbe. így pl. a B. H. f. évi okt. 15-iki számában olvassuk: «Ma már a kibontakozást csak abban az irányban lehet keresni, hogy a korona- karolja föl maga is a nemzeti aspiratiókat.» Vájjon lehet e képzelni is a koronáról, melyben a nemzeti aspi- ratiók vannak megtestesülve, hogy az a nemzeti aspiratiókat fel nem karolná. Vagy pl. a «Magyarország» okt. 16-iki számá­ban olvassuk: «A korona álláspontját, mely Chlopyban jutott kifejezésre, visszautasítja az egész nemzet.» Hiszen Chlopyban csak nem a magyar korona álláspontja jutott kifejezésre! De ne a lapokról szóljunk, hanem az országgyűlési beszé­dekről, ezekből lássunk egy-két példát. Az országgyűlés képviselőházának 1903. évi junius 26-iki ülésén Széli Kálmán miniszterelnök ezeket mondja: «a magyar korona a magyar nemzetnek egy része volt és a magyar nem­zet egyik része a koronának.» Ez önmagában ellentmond, mert vagy a korona része a nemzetnek, (a mi ugyan nem egyezik a szent korona tanával) vagy a nemzet része a koronának. De ha áll az, hogy a nemzet része a koronának, akkor miképen mondhatja ugyancsak Széli Kálmán ugyanezen beszédében: «A koronának joga van úgy tanácskozni és ott tanácskozni, a kikkel akar... (Zaj és ellenmondás)... magyar ügyekben magyar hazafiakkal, magyar államférfiakkal.» Tehát ebben hallgatólag az is benne van, hogy osztrák ügyekben osztrákokkal. És így a magyar országgyűlésen is egészen akaratlanul megfogamzott a közös korona fogalma. De nem csak megfogamzott, hanem meg is született még ebben az ülésben és pedig Polonyi Géza hozta világra, mond­ván: «At. miniszterelnök úr azt mondta, hogy a korona azon okból, mert kölcsönös megegyezéssel elintézendő javaslatok elintézése forog koczkán, meghallgatott másokat is, nem csak a magyar állampolgárokat. Hát t. képviselőház, ha a korona ezt tenni szándékozik, ettől az osztrák császárt elzárni oka és joga nem lehet senkinek.» Ebben kétségtelenül benne van, hogy a korona nem csak a magyar király, hanem az osztrák császár is. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom