Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]

kező végletbe esik az 1899 október 5-iki svájczi törvény, mely szerint biztosításköteles — még pedig úgy betegség, mint bal­eset ellen — minden oly, nem önállóan kereső személy, a ki svájczi üzemben, beleértve a háziipart is, dolgozik, valamint a cselédtartó gazdáknak összes cselédei 14-ik évüktől kezdő- dőleg, ha alkalmazási idejük egy hétnél hosszabb. A svájczi törvény tehát a legmesszebbmenői eg gondoskodik az alkal­mazottakról a mi social-politikai szempontból kétségtelenül leghelyesebb megoldás. A mi javaslatunk annyiban mellőzi a kisipart, hogy csak azokat az üzemeket kötelezi a biztosításra, melyekben legalább öt biztosítási kötelezettség alá eső egyén van alkalmazva. A kisiparnak kizárása mellett az indokolás a technikai akadályokra, a szervezeti költségek nagyságára és arra hivatkozik, hogy a kötelező biztosítás, a mely mintegy a munkabér l1 a %-át tevő dij fizetésével járna, a kisipart túl­ságosan megterhelné. E mellett figyelembe jő az is, bőgj7 a kisiparnak a nagy ipartól való külön szervezése nagy költség­gel és újabb megterheléssel jár; a nagyiparral közös szerve­zetbe való foglalása pedig azzal a veszélylyel jár, hogy a na­gyobb üzemek képviselői felülkerekednek és a kisiparosok a közös szervezet igazgatásában nem igen érvényesülnének. Megvallom ezek az érvek nem győznek meg teljesen arról, hogy a kisipar mellőzése csakugyan helyes. Ha a nagyiparost fel akarjuk szabadítani a súlyos felelősség alól, úgy kétszere­sen indokolt ez a kisiparosnál. Az önkéntes biztosításba sem helyezhetünk nagy reményt az eddigi tapasztalatok alapján. E mellett a határ kis- és nagyipar közt változó és formális. Sok üzem egyik nap biztosításköteles, másnap ez alól mentes lesz a szerint, a mint a kisiparos ötödik munkást fogad fel, vagy ötödik munkását elbocsátja. Az ellenőrzés itt nehéz lesz, majdnem lehetetlenné válik. Mivel pedig a kártalanítási köte­lezettség független a biztosítás költségeihez való előzetes hozzá­járulásától (1. Indokolás 571.1.), gyakran fog előfordulni, hogy oly kisiparos alkalmazottja követel és nyer is kártérítést, kinek munkaadója a bejelentést és a biztosítás költségeihez való hozzájárulást teljesen jóhiszeműen elmulasztotta. Ezen ellenve­téseim daczára azonban értem és méltánylom, habár nem oszt­hatom a javaslat álláspontját. 14 и

Next

/
Oldalképek
Tartalom