Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
15 Igaz ugyan, hogy az ipari balesetek statisztikája* azt mutatja, hogy a kisiparban a kötelező biztosítás körébe eső súlyosabb balesetek aránylag kis szerepet játszanak. így 1901-ben 15,455 balesetből a kisiparra 2239 esett, melyek közül azonban 2213 húsz hétnél rövidebb munkaképtelenséget okozó sérüléssel járt, tehát e javaslat hatálya alá úgy sem esnének. Ez a 25 baleset 15,000 balesettel szemben quantité négligable-nak látszik. Ámde vájjon megbizható-e a statisztika? És vájjon nem kell-e a balesetek eltitkolásában keresnünk a kedvező arány- számok magyarázatát ?! De még ha kevés eset is lesz, számolnunk kell azokkal a következményekkel, melyekkel a munkaadóra a felelősség viselése jár. És itt önként is felmerül az a kérdés, hogy milyen viszonyban áll majd a munkás-balesetbiztosítási javaslat, ha törvényerőre emelkedik, polgári törvénykönyvünk tervezetének 1782—85. szakaszaival, melyek bevallottan ugyanazt a czélt, a munkásvédelem ezélját szolgálják. Tervezetünk e szakaszaiban az iparüzemért való vétlen felelősséget szabályozza. Kimondja, hogy az iparos felelős a kárért, mely az üzem, vagy az üzemberendezés hiányaiból másra háramlik és kimondja, hogy az, a ki oly ipart folytat, a mely különös veszélylyel jár, minden kárért felelős, a mely ezen veszélyből származik. Már most akár előbb, akár később lépjen a polgári törvénykönyv hatályba, — azt hiszem nem kell prófétai előrelátás ahhoz, hogy később fog hatályba lépni mondom, akár előbb, akár később is lépjen hatályba, a balesetbiztosítási törvény, mint előbbi különleges törvény az általa szabályozott körre nézve hatályon kívül fogja helyezni az általános törvény- könyv intézkedéseit (lex prior specialis derogat posteriori generali). Ezzel pedig mintegy lába alól huzza ki a gyékényt a tervezet azon intézkedéseinek, melyek a biztosításra kötelezett munkaadók alkalmazottainak adnak kártérítési jogot. Mert az a magyarázat, hogy a tervezet e szabályai a balesetbiztosítási törvény mellett subsidiaer alkalmazást nyei'hetnek, ellenkezik a balesetbiztosítási törvény egész czélzatával, mely a biztosí* L. Az ipari balesetek az 1901. évben ; kiadja a m. kir. kereskedelemügyi miniszter. Budapest, 1903. 15
