Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]

12 keresetnél, a jövőre azonban gyámolítás nélkül hagyja a sze­rencsétlenül járt munkást. Hazai viszonyaink mellett továbbá számolnunk kell az előrelátás hiányával és a könnyelműségre való hajlammal, a mi szintén a járadékrendszer követését ja­vasolja. A kötelező munkásbalesetbiztosítás tehát a munkaadók kötelező egyesülésében azoknak kizárólagos hozzájárulása mellett valósítandó meg olykép, hogy a kártalanítás rendsze­rint járadék alakjában történik. Ezen a helyes úton halad, mint mondtam, a javaslat is. Az alapelvekkel teljesen egyetértve áttérek a részletekre. A biztosítás köre. A biztosítás körét a törvényjavaslat úgy határozza meg, hogy egyrészt megmondja, hogy kiket kell biztosítani, más­részt, hogy kiknek kell biztosítani. Az első szempontból a kö­telező biztosítás az összes alkalmazottak javára áll fenn, kik­nek évi javadalmazása a 2400 koronát meg nem haladja. Össz­hangban van ez az összeg a betegsegélyezési törvénynyel, (1891 : XIV.) a melynek jövedelemhatára naponként 8 korona javadalmazás. A biztosításra kötelezett üzemeket a javaslat taxatíve sorolja fel. E taxativ felsorolás a külföldi példák nyo­mán halad. De vájjon helyes-e a taxativ felsorolás? Alapjában véve mindig az a hátránya, hogy a változó viszonyokhoz ké­pest sohasem kimerítő. Ezt a hátrányt a javaslat olyképen igyekszik ellensúlyozni, hogy a kereskedelmi ministert felha­talmazza a rendeleti úton való kiterjesztésre. Megvallom, hogy a közigazgatási bírósági törvény óta, mely taxativ felsorolása folytán a közigazgatási pert az előzetes formai kérdés eldönté­sétől tette függővé, ennek a correctivumnak az eredményessé­gében nem lehet bizalmam.* * Tudvalevő, hogy az 1896 : XXVI. t.-cz. igen szűk taxativ felso­rolást tartalmaz, indokolása szerint főleg azért, hogy a kezdetben szo­katlan intézmény csak fokozatosan nyerjen kiterjesztést. Számítottak arra, hogy későbbi törvények fogják tovább fejleszteni és a 16. §. módot nyújtott arra, hogy a bíróság hatásköre ministertanácsi fel­l-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom