Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
57 folytatta működését, mely egész 1723-ba nyúlt, s melynek eredménye a 3—129. czikkek lettek, a melyek közül viszont nemcsak a 3-ik garancziális természetű, hanem a mindjárt következő többiek is azok. De mindezektől eltekintve: mikor én az 1. t.-czikket a 2-iktól különválasztottam, mily alapon tettem azt? A törvényhozó szándékát s a törvények keletkezését vizsgálva. Hogy megállapíthassam, hogyan terveztetett a trónöröklési kérdések szabályozása 1722-ben; hogy akartak-e utalással élni, vagy úgy akarták, hogy mindent kifejezetten belevesznek, elmondanak a törvényben a mit szabályozni akarnak: e végből a rendek, a törvényalkotók tervét, szándékát vizsgáltam s a törvény- szöveget ebből a szempontból; s jutottam arra az eredményre hogy ők az 1. Art.-ban, csakúgy mint a Prsefatióban még nem akarnak szabályozni, ott még csak érzelemnyilvánítások vannak s elmondása annak, hogy a király szándékait hogyan értették, hogy fogták föl; és a tulajdonképeni szándékolt szabályozás a 2. t.-czikkben foglaltatik. Ettől a kérdéstől egészen különálló az, hogy az 1. t.-czikkben foglaltak, a mennyiben tartalmuk arra való, jogszabályt képeznek-e, a mi tételes jogi kérdés, de a lélektani s genetikai magyarázattal, mely más czélra szolgált, nem függ össze. Ferdinándy úr már most e törvények tartalmát vizsgálván, többek közt azon eredményre jut, hogy az osztrák fő- herczegek nemcsak arra köteleztetnek a 2. t.-cz. 10. §-ában, hogy a koronázási diplomában az öröklési rendet Magyar- országra nézve biztosítsák, hanem Ausztriára is. Vagyis, hogy a magyar koronázáskor kiadott magyar koronázási diplomában azt is fogadja a magyar király, hogy Ausztriában fön- tartja azt az 1722-ben érvényes trónöröklési rendet. Én nem akarom ezen fölfogást, mely különben összefügg Ferdinándy úrnak általánosabb constructiójával, hogy a magyar törvényben az osztrák uralkodót is kötelező szabályok foglaltatnak, — nem akarom mondom ezen fölfogást oly módon támadni, a mely nálunk igen kedvelt, hogy t. i. a magunk szempontjából nézzük s azt kérdezzük: mit szólnánk mi hozzá, ha a magyar királynak vagy Magyarországnak osztrák törvényekben való lekötelezése is foglaltatnék! Nem hozom ezt föl, mert az, hogy 121