Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
II fokozásával, magasabb veszélyességi osztályba való sorsolással jár (96. §.), sőt kihágási eljárásra ad okot, tehát a hanyag munkaadót érzékenyen sújtja. Úgy vélem, ez a legfontosabb érv a biztosítási szövetkezet rendszere mellett. Ezenfelül az indokolás még más, hazai viszonyainkkal összefüggő praktikus szempontokra is hivatkozik. Az állami biztosítás nálunk nagyon súlyosan terhelné meg az államot és a socialbiztosítás államosításának korától még nagyon messze vagyunk. A magánbiztosítás pedig azért sem jöhet tekintetbe, mert a mi társaságaink nem vesznek fel igen veszélyes üzemeket, annak idején túlzott követelésekkel állottak elő és kártalanításuk a végkielégítés és nem a járadékfizetés rendszerén alapszik. Ki viselje a munkásbiztosűás terheit 9 Elméletileg a terheket a munkaadóknak és munkásoknak meg kellene osztaniok. A munkaadó az ipari veszélyért felel, a munkás saját vétkességéért; ha tehát a felelősséget a biztosítóra hárítják, mindenkinek abban az arányban kellene a költségekhez hozzájárulnia, a melyben a veszélytől a biztosítás folytán mentesül.* A gyakorlatban azonban másként alakul a díjfizetés kérdése. A munkás nagyobbmérvü hozzájárulása súlyosan nehezednék vál- laira, kisebb miatt pedig (p. o. az osztrák 10% -os) a behajtás nehézségeit és ódiumát nem érdemes a munkaadóra hárítani. E mellett a munkaadó az általa fizetett dijat átháríthatja a fogyasztóra és a termelési költségekhez számíthatja, mig a munkás amúgy sem nagy jövedelmét érzékenyen csökkentené. Mindezek a megfontolások a mellett szólnak, hogy a dijat kizárólag a munkaadó viselje; különösen nálunk már azért sem méltányos a munkások újabb megterhelése, mert már a 20 hétig tartó betegsegélyezés költségeit is részben viselik; közvetve tehát a balesetbiztosítás terheiliez is hozzájárulnak. Miben álljon a kártalanítás ? Végkielégítésben, vagy évi járadékban? A jogpolitikai indokok a járadékfizetés mellett szólanak. A kártalanítás czélja, hogy az előző munkakeresetet részben pótolja, illetőleg annak csökkenését lehetőleg ellensúlyozza. A végkielégítés rögtön jóval többet nyújt a rendes * L. Beck Hugó M. I. XXIX. k. 189. 1., a ki 70 és30".,-os hozzájárulást ajánl. 11
