Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
10 s ipar és kereskedelmi törvényelőkészítésünk terén, mint ilyen is úttörő jelentőségű. A kötelező munkás-balesetbiztosítás alapján különböző rendszerek épültek fel. A kardinális kérdések, hogy mi módon történjék a biztosítás, ki viselje ennek terheit és miben álljon a kártalanítás. Mindhárom kérdést a javaslat hazai viszonyainkra való tekintettel ■— úgy vélem helyes irányban oldotta meg, és ez a három pillér, a melyen a balesetbiztosítás épülete nyugszik, gyakorlatilag teljesen megfelelőknek, hordképeseknek fognak bizonyulni. Milyen formában történjék a balesetbiztosítás ? Erre három rendszer van. Az állami biztosítás rendszere (részben Franczia- országban), a magánbiztosítás rendszere (Olaszország) és a munkaadók egyesülete, mint kizárólagos biztosító (Németország és Ausztria). Minden rendszernek vannak előnyei és hátrányai. Az állami biztosító intézet talán fokozottabb mértékben veheti figyelembe a munkás érdekét, de ezzel szemben a bürokratikus kezeles hátrányával bir és súlyos terheket hárít az államra.* A magánbiztosítás egészséges verseny mellett alapjában talán legolcsóbb lehet, de nem vállalja el a legveszélyesebb üzemet. Ezzel szemben a munkaadók egyesületének legfőbb előnye, hogy közvetve a balesetek megelőzését is szolgálja, már pedig ez oly érdek, mely valamennyinél fontosabb. Nem elég, hogy a balesetet szenvedett munkás pénzbelileg gyámolí- tassék, hanem minden a balesetbiztosítással összefüggő intézménynek oda is kell hatnia, hogy a baleseteket megelőzze. Már pedig a munkaadók közös szervezete, a baleset okozta károk arányos felosztása azzal jár, hogy a baleset kikerülése, megelőzése minden munkaadónak egyenes pénzügyi érdeke. Az állami vagy magánintézeteknél eszközölt biztosításnál a balesetek financiális kára a biztosítóra hárul és a könnyelmű munkaadó megnyugszik abban, hogy biztosítva van és a kártalanítás nem őt, hanem mást: a biztosító társaságot terheli. A munkaadók közös szervezetében azonban a balesetek gyakorisaga a pénzügyi teher * V. ö. Beck Hugó M. I. XXXIX. 262 1. és aX. M. .Jogászgyűlés határozatát és tárgyalásait. 10
