Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
38 tossággal bírónak, mint Ferdinándy úr állítja,1 hanem arra hoztam föl, hogy ha igaz az, hogy az egyenjogúság kérdése az összes oda tartozó kérdésekkel: ki egyenrangú stb. az 1723-iki törvényben fixiroztatott az 1723-iki állapot szerint, hogyan lehet az, hogy az 1815-iki Schlussakta e tekintetben való szabályozásai, hogy a Reichsunmittelbarkeitot elvesztett családok (nem pedig, hogy melyek tekintendők Reich sunmittelbaroknak, mint Ferdinándy úr mondja) egyenrangúak maradnak, s melyek, mégis figyelembe vétetnek az osztrák főherczegi minőségnél megkivántató egyenrangúság elbírálásánál. Ugyané kérdésre Schiller máskép felel. Egy kérdéssel:1 2 miként lehet ez az 1815. Bnndesakte és a 20-iki Schlussakte ugyanebben a dologban irányadó — már pedig irányadó — ama fejedelmi családok részére, melyeknek egyenjogúsági statútumai illetve szilárdul kifejlett egyenjogúsági observantiája 1815 előtti időből való — azaz körülbelül az összes német fejedelmi családok részére ? Ez Schiller kérdése. A válasz igen egyszerű. Azt a bécsi instrumentumot részben elfogadták azok, azok hozzájárulásával készült, a kikre vonatkozik, részben különben is érvényes jog azokra, a kikre vonatkozik — a német fejedelmi családokra. Olyan observantiát vagy családi statútumot, a mely semmi módon megváltoztatható vagy módosítható, vagy hitelesen magyarázható nem volna, én nem ismerek. És itt az illetékes factorok cselekedtél! ezt a megváltoztatást. De a mi esetünk más. Ha igaz az, hogy az osztrák ház egyenranúg- sági szabályait, úgy a hogy azok 1722-ben fenálltak, tette magáévá a magyar törvény, amint azt Schiller tartja, akkor azon a magyar törvényen az 1815. bécsi akta, a melyet Magyar- országon törvényerejűnek senki sem ismer, változtatást nem tehetett, azt nem is magyarázhatta. Ép úgy nem fogadhatom el Schiller álláspontját az öt leány kérdésben, a mely a most említettekéhez sokban hasonló. Az Austria: Archiduces szerinte nem egyebek, mint a három császár és király mindkét nemű ivadékai. Ámde ezt már kifejezi maga a törvény a descendentes, sőt szerintük a suc1 25. 1. 2 67. 1. 102
