Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
86 a remény, hogy az intézménynek birodalmi törvényben leendő szabályozásakor a törvényhozás meg fogja tenni e lépést, hisz a feltételes megkegyelmezóst épen a birodalmi gyűlésben érte heves támadás.1 Nem állja ennek útját a szakirodalom sem, mely a feltételes elitélést már rég leszorította az érdeklődés gyújtópontjáról s a meggyőződés szenvedélyessége, melylyel ez intézményt a magyar jogászegyletben még a múlt évben tárgyalták, a német birodalomban már rég alkalmasabb s méltóbb tárgyat keresett. Az ellentét, a mennyiben ez fennáll, a feltételes elitélés és megkegyelmezés ellentéte s azt hiszem nem csalódom annak feltevésében, hogy az utóbbinak védelmezőit elsősorban politikai szempont vagy büntetőjogi «iskolára» nézve elfoglalt álláspont intranzigenciája vezeti. Mindenesetre e kategóriába tartozik Allfeld dolgozata,1 2 3 melyet Luitpold bajor regenshez intézett Festschriftben tett közé, s a melyben a megtorló alapon álló büntetőtörvénynyel csak a feltételes megkegyelmezést véli összhangba hozhatónak, bár kénytelen elismerni, hogy e rendszer politikai jellegű cselekményeknél némi veszélylyel jár.8 Binding, a kinek gyűlölete Liszték ellen az idő múlásával épen nem csökkent, a feltételes megkegyelmezésről azt mondja:4 «diese Bewegung, die dazu führen soll, die Zahl derer zu mindern, die mit dem Makel einer erlittenen Strafe behaftet durchs Leben gehen ist gesund und mit Freuden zu begrüssen», a feltételes elítélésnek pedig, melyet már régebben «ungesund»-nak bélyegzett,5 * szemére veti, hogy lerontja a törvény tekintélyét, egyenlőtlenségre fog vezetni s megrendíti az igazságosságba vetett hitet. E mellett természetesen nem látja meg azt, hogy mindhárom ellenvetés fokozottan áll a feltételes megkegyelmezésre, azonkívül pedig a gyakori kegyel- mezés szükségképen azt a hitet ébreszti, hogy a bírói fórumok felett egy közigazgatási forum áll, mely az előbbinek Ítéleteit 1 így már az 1899 február 21-iki ülésen a centrumpárti Roeren és Müller képviselők részéről. 2 Der bedingte Straferlass Erlangen nnd Leipzig 1901. 3 I. m. 22. 4 Grundriss VI. kiad. 1902. 269. 5 Liszt: Zeitschrift XVIII. 231. 8t>
