Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
fegyverekért.1 Ha Geimat azt mondja, hogy erőszak ellen csak erőszakkal lehet küzdeni, úgy ez csak annak hallgatag beismerése, hogy az illető képtelen a pszichikus hatásra ép úgy, miként a halálbüntetés alkalmazásának szüksége mindig az illető állam gyengeségéről tesz tanúságot. Teljesen egyetértek Seufferttel1 2 abban, hogy 8 napi sötét zárka, kőfekhelylyel, kenyér és viz mellett legalább is oly hatásos, mint a verés s az egészségre sem ártalmasabb. Seuffert kapcsolatos javaslatát, mely oda irányul, hogy azt, a ki mást durva aljas cselekményért nyomban megfenyít, a bíróság a vád alól felmenthesse mint a kompenzáció elvének kiterjesztését3 csak őszinte örömmel üdvözölhetjük. A dorgálást a német btk. 57. §. 4. pontja főbüntetéskép, a fiatalkorúak által elkövetett vétségek és kihágások különösen enyhe eseteire rendeli alkalmazni. Noha régebben úgy az európai irodalomban, mint különösen a német elméletben jóval több szakember foglalt állást a dorgálás ellen, mint mellett,4 úgy az újabb vélemények inkább kiterjesztését, mint abolitioját óhajtják. Calker azt állítja,5 hogy ha a dorgálás méltó alakban bajtatik végre, úgy jobban kifejezi a közösség rosszalását a jogtalanság felett, mint a kis összegű pénzbüntetés, sőt az elitéit is jobban érzi súlyát. Ép ezért csekély vétségek esetén még felnőttekre is alkalmazná vagylagosan vagy a pénzbüntetéssel kapcsolatban, de mindenesetre akkor, ha a büntetés végrehajtása feltételesen felfüggesztetett. Helyesebb nyomon jár Köhler,6 a ki a dorgálás sajátos területéül ugyancsak a csekélyebb súlyú deliktumokat szabja meg, de azzal a feltétellel, hogy az adott eset körülményei s a tettes előélete szerint e büntetéstől elég nyomatékot lehet várni, 82 1 E véleményen van Köhler is (i. m. 36.1, a ki azonban a botbüntetés káros hatásaira is rámutat, mint a minők: félelem ébresztése javítás nélkül, eldurvítás, kétségbeesés stb. 2 Id. m. 58. 3 V. ö. Büntetőpolitikai követelések 43—44. 4 У. ö. Büntetőpolitikai követelések, 48—52. Aschrott: Die Reform des Strafen und Gefängnisswesens 37 és 33 j., R. Schmidt i. m. 289. 5 Verhandlungen II. 254. 3 I. m. 32—33. 82
