Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]

80 hogy végzetes hiba volt a szigorítás ez eszközeit a bírótól meg­vonni és fegyelmi büntetésekké sülyeszteni,1 mert csakis ezek segélyével volna elérhető, hogy az elitéltek levelei ne ezzel a sztereotip-mondattal kezdődjenek : «Ich bin Gottlob noch wohl und munter!» Büntetőpolitikailag teljesen tarthatatlan az az álhumanisztikus ellenvetés, hogy e szigorítások ellenkeznek a büntetés czéljával, mert nehány heti szabadságvesztéstől mást mint elijesztést, várni nem lehet, legkevésbé azonban azt a nevelő hatást, melyet Köhler alkalmazásuktól remél.1 2 3 A rész­letek tekintetében: Gennat a szigorítást a három hónapon alóli szabadságvesztésbüntetéseknél javasolja8 s fiatalkorúak­nál egyáltalán kizárná. Rendkívül eltérők a vélemények a botbüntetésnek — akár önálló büntetés, akár szigorításkép leendő alkalmazása tekin­tetében. A nélkül, hogy a botbüntetés mellett és ellen szám­talanszor ismételt és más helyen méltatott4 5 érveket újra fel­melegíteném, csak azt kívánom konstatálni, hogy újabban úgy teológusok,6 mint börtönügyi szakemberek sokkal hevesebben kelnek védelmére, mint régi hívei.6 Stade csak frázisokkal dolgozik, tehát mellőzhető, de egész komolyan kell vennünk Gennat érvelését, a ki már régebben7 síkra szállt a bot érde­kében s az őt barbárnak keresztelő ellenfeleivel szemben Ovi­dius szavaira hivatkozik: Barbarus hic ego sum, quia non intellegor ulli. Főargumentumai, hogy erőszakos természetű bűntettesek csak a nyers erőszakot ismerik el tekintélyül, hogy állatias embe­rekkel állat módjára kell bánni, hogy a becsületnek a bothoz semmi köze s hogy különösen vannak emberek, kik becsületérzé­1 Pl. az 1903. porosz fogházrendtartás 58. §-ában. 2 I. m. 27. 3 Blätter f. Gefk. XXXVII. 50. 4 Büntetőpolitikai követelések 53—58. L. még Krausse: Die Prü­gelstrafe, eine kriminalpolitische Studie. Berlin 1899. 5 Jakobs: Die Besserung des Verbrechers 49—50. Stade: Gefäng- nissbilder. 1902. 205—243. 6 így Mittelstadt: Gegen die Freiheitsstrafe 82; Schwarze: Für die Freiheitsstrafe 42.; Härtel: Zucht, Arbeit, Strafe. 24., 61., 71., 92.'. 7 Blätter f. Gefk. XXVII. 452—556. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom